Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Kifogások. Fizetés váltóval. 957—959. 707 ség. — II. A korlátolt felelősség megállapításához nem elég, ha az örökösi minőség volt az indító oka az örökhagyó tartása erejéig a váltókötelezettség elvállalásának. (A II. a. nem szószerínt a határozatból.) K. A feltétlen kötelezettséget megállapító váltókkal szemben az alpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy a váltók alapján őket nem terheli korlátlan fizetési kötelezettség. A meg nem támadott tényállás szerint a peres felek közt nem jött létre megállapodás a kereseti váltók aláírásakor arra nézve, hogy az alperesek — akik mint szüleik örökösei kerültek jogviszonyba a felperessel — csak örökségtik erejéig vállaltak kötelezettséget. Nem lehet erre okszerű következtetést vonni a becsatolt megállapodásból és levelekből sem, mert ezekből csak arra lehet következtetni, hogy örökösi minőségük csak inditó oka volt annak, hogy szüleik váltókötelezettségét átvállalják. Ilyen körülmények közt a fellebbezési bíróság korlátlanul marasztaló ítélete nem sérti az anyagi jogot, miért is az alperesek felülvizsgálati kérelme alaptalan lévén, azt el kellett utasítani s az azzal okozott költség •viselésére az alpereseket kellett kötelezni. (1933, febr. 16. — P. VII. 4312/ 1931.) 959. 1928: XII, t.-c. 4. §. — Fizetésül adott váltó. — Az a körülmény, hogy valamely váltó fizetésül adatik, azzal a jelentőséggel bír, hogy a hitelező a követelését csupán a váltó alapján érvényesítheti és a felek csak abban az esetben térhetnek vissza az alapügyletre, ha a fizetésben rejlő jogügylet akár a felek egyező akaratából, akár valamelyik félnek a magánjog szabályai alapján intézett sikeres támadása folytán hatálytalaníttatik. Ez azonban nem zárja ki az alapügyletre való visszatérést akkor, ha ennek a lehetőségét valamely különleges jogszabály mondja ki és ezért — tekintettel az 1928: XII. t.-c. intézkedéseire nem járhat a váltónak fizetésül adása azzal a következménnyel, hogy a váltóban megtestesült követelés a felhívott t.-c.-ben megjelölt kivételes esetben átértékelhető ne legyen, mert a törvénynek ide vonatkozó és az alapul szolgáló ügyletre tekintettel rendelkező 4. §-a a váltónak fedezeti vagy fizetési jellegére tekintettel különbséget nem tesz, K. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a váltó fizetési jellege kizárja az átértékelési törvény által az alapul fekvő ügyletre tekintettel megengedett esetleges átértékelést s ezért el kell dönteni a perben azt a kérdést, hogy az alapügyletre tekintettel van-e átértékelésnek helye? A fellebbezési bíróság ítélete az átértékelés esetleges megengedésének a kérdésével is foglalkozik ugyan, azonban ennek azért nem látja helyét, mert a felperes váltókövetelésében tőzsdejátékból eredő követelés is bennfoglaltatik. 45*