Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

622 Kereskedelmi jog. alapuló azt a védekezését, hogy a szövetkezetbe valóságban be nem lépett, hanem csak színleg jegyezte az üzletrészeket. E tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy alperes csak azért jegyezte az üzletrészeket, hogy a szövetkezet megalakulhasson, és közömbös az is, hogy az alperes által jegyzett üzletrészek eladott részének értékesítése mi módon történt. A szövetkezet megalakulása folytán az alperes tagsági minősége a belépési nyilatkozat aláírásától kezdve hatállyal bírt és ezen az sem változtatott volna, ha az alperes az alapítókkal, vagy megalakulása után a szövetkezettel ellenkező megállapodást létesített volna, mert a belépési nyilatkozat aláírásán alapuló tagságból származó kötelezettség a szövetkezeti tagnak harmadik személyek irányában való jogviszonyát is érinti. Az alperes ellenkező érvelése figyelembe nem jöhet. 2. Alaptalanul vitatja az alperes, hogy üzletrész jegyzése érvénytelen azért, mert a jegyzéskor az üzletrészek 10%-át be nem fizette. Indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a törvény (Kt. 224. §.) a szövetkezet tagságára más feltételt elő nem szab, mint azt, hogy a szövetkezetbe való belépésnek írásbeli nyilatkozat alapján kell történnie, és hogy a törvénynek a részvénytársaságra előírt az a rendelkezése, amely szerint az aláírt részvény névértéke 10%-ának befizetése nélkül tett részvényaláírás semmis (Kt. 151. §. 2. bekezdés), a szövetkezetre ki nem terjed. A felperes szövetkezet alapszabályai sem szabják a jegyzés érvényességének feltételéül a jegyzett üzletrészek 10%-ának befizetését. Az alapszabályok 6., 10: és 11. §-ainak egymással összefüggő rendelkezései helyesen csak úgy értelmezhetők, hogy az alapszabályok az üzletrészek 10%-ának esedékességét ugyan a jegyzés időpontjára, a hátralék esedékességét pedig az igazgatóság által megállapított időpontra határozzák meg és a tagnak a szövetkezeti tagok sorából való kizárhatása következményének terhével kötelességévé teszik, hogy fizetési kötelezettségének az igazgatóság felhívására tegyen eleget, továbbá előírják ugyan az alapszabályok a tagfelvételre hivatott szerveknek, hogy a tagfelvétel csak akkoi történhetik meg, ha a felveendő tag az üzletrészeknek a felvétel napjáig már esedékes részleteit befizette, de a jegyzés hatályát az alapszabályok a jegyzett üzletrészek 10%-a befizetésétől függővé nem teszik. Nem állja meg a helyét az alperesnek az az érvelése, hogy az alakuló közgyűlés az elnöknek ama valótlan előterjesztése folytán, hogy a jegyzett üzletrészek 10%-ának befizetése megtörtént, megtévesztés hatása alatt vette fel az alperest a szövetkezet tagjai sorába, mert mégha a közgyűlés öszszessége nem tudott volna is arról, hogy az alperes az általa jegyzett üzletrészekre semmi befizetést nem teljesített és ha ekként szó lehetne is arról, hogy a közgyűlés a való helyzet ismeretében nem vette volna fel az alperest a szövetkezet tagjai sorába, az alperes a közgyűlés megtévesztéséből akkor sem meríthetne jogos alapot arra, hogy a szövetkezet tagjává történt felvételéből származó kötelezettségei alól szabaduljon. Az alperes vallomása szerint a ház felépítésig a szövetkezet ügyeit