Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Kereskedelmi jog. Ehhez képest erről a kifejtettek szerint a Kt. 177. §-ának megfelelően meghirdetett tárgyról a közgyűlés érvényesen határozhatott. A fellebbezési bíróságnak ellenkező állásfoglalása és azzal kapcsolatos döntései tévesek. 4. Alaptalan a felpereseknek az 1925/1926. és 1926/1927. évi mérlegekben egyes vagyontárgyaknak állítólagosán túlalacsony értékelése okából emelt támadások elvetése miatt érvényesített panaszuk is. A fellebbezési bíróság vonatkozó okfejtését a kir. Kúria lényegében helyesnek fogadja el: Téves ugyan a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, mintha az alperes részvénytársaság leányvállalataira vonatkozólag felperesék részéről csatolt S. •/.—0. •/. jelű mérlegek ezeknek a vállalatoknak 1925. január 1-én fennállott vagyonállapotát tüntetnék fel, mert a jelzett mérlegek 1925. december 31-ről vannak lezárva és így lezárási idejük és az alperes részvénytársaság 1925/1926. üzletévi mérlegének 1926. augusztus 31-ere eső lezárási ideje közt nem a fellebbezési bíróság által említett hosszabb időszak, hanem 8 hónap telt el. Ámde ez is elég hosszú idő, különösen tekintettel az időközben közismerten bekövetkezett gazdasági válságra abból a szempontból, hogy az említett alperesi mérleg lezárása idejében a kérdéses leányvállalatok 1925. évi vagyonállapota már nem lehetett még tájékoztatásra alkalmas sem a leányvállalati részvények értékelésénél. (1933. márc. 1. — P. IV. 4327/1931.) V. ö. Gr. XXV. 858. 873. Kt. 189. §. — Részvénytársaság igazgatójának felelőssége csődkérés elmulasztása esetében. — I. Az igazgatósági tagság nem függ annak a cégjegyzékbe bejegyzésétől. Ennek a bejegyzésnek hiánya tehát nem mentesít azoknak a kötelezettségeknek teljesítése alól, melyeket a törvény az igazgatósági tagokra ró. — II. Igazgatói működés továbbfolytatása a megbízatás tartamának lejárta után. — III. Jogszabály értelmében kötelező alaptőkefelemelés elmulasztása és a hitelező kára közt nincs kártérítési kötelezettség megállapításához szükséges kapcsolat. K. A nem vitás tényállás szerint a B. r.-t. budapesti bejegyzett cég az 1926. április 30-iki rendes közgyűlésén az alperest igazgatósági tagnak választotta meg, amit az alperes elfogadott és annak alapján egészen a részvénytársaság tényleges működésének felszámolás nélkül bekövetkezett megszűnéséig állandóan működött is, még pedig mint egyedüli igazgatósági tag. {. . . Mint a fejben I. a.) . . .) A Kt. 187. §. második bekezdésének rendelkezése szerint: ,,Ha az tűnik ki, hogy a részvénytársasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik." A B. A. és Cs. R.-t., mely 1927. június havában még nem vitásan aktív volt, az alperes előadása szerint utóbb — az 1928. év folyamán — egész vagyonát elvesztette, ingóit egyes hitelezők elárverezték, miért is tényleg megszűnt.