Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Betéti társaság. 858. 599 pontjának kifejezett rendelkezése értelmében tehát a felperesnek 1932. január hó 18-án kelt E. 7. alatti levelében közölt 1932. december 31-ére szóló — az alsóbíróságok jogerős ítéleti döntései szerint is joghatályos — felmondása folytán az A. 7. alatti szerződés 6/d. pontja alapján a peres felek között betéti társasággá alakult, „S. és V." cégnek a kereskedelmi törvényben előírt felszámolása kötelezően eszközlendő. Ebből folyóan annak az alperesi igénynek, amely arra irányul, hogy a felperes a vállalat egyedüli fenntartására, folytatására és erre tekintettel a társaságból kilépő alperes javára a fennmaradó vállalatnak az eszmei értéket is magábanfoglaló teljes értéke alapján leendő végkielégítés fizetésére kényszeríttessék: törvényszerű alapja nincsen; mert az A. 7. alatti szerző lés 6/b. pontja csak feljogosítja, de nem kötelezi a társtagot arra, hogy a vállalatot a régi cégszöveg mellett változatlanul fenntartsa és folytassa. A vállalat megszűntével pedig elesett az alap, amelyből az alperes az ú. n. eszmei érték megtérítésére is kiterjedő végkielégítési igényét származtatja. De törvényes rendelkezés hiányában az A. 7. alatti szerződés alapján az sem vitatható, hogy a felszámolás kizárására vagy a vállalat változatlan folytatásával az abból kilépő felperes kielégítésére az alperesnek, mint kültagnak, joga volna. Az A. 7. alatti szerződés 6/d. pontja értelmében ugyanis a kültag a betéti társaságból a 6/a. pontban körülírt felmondással kiléphet ugyan, de járandósága ebben az esetben is a 6/c. pont szerint, vagyis a törvényben előírt felszámolás útján elégítendő ki. A vállalat változatlan folytatásához és az ilyen esetre vitatott felperesi kielégítéshez való jog viszont az alperest azért nem illeti meg, mert az alperes, mint az elhunyt közkereseti társtag örököse a vállalatban való részvételt csak kültagként és ..kizárólag" az idézett 6/d. pontban megjelölt módozatok mellett igényelheti. Eszerint pedig a kültagok vagyonbetétüket a vállalatban hagyni tartoznak ugyan, de „abban egyébként részt nem vesznek" A szerződésnek ebből a rendelkezéséből okszerűen az következik, hogy a szerződésnek a közkereseti társaság tagjainak jogállását tárgyazó 6/b. 1 pontja, amely a vállalatban „bennmaradó társtagnak" a vállalat folytatására és a cégszöveg változatlan használatára való jogot megadja, a kültagra — akinek neve a cégszövegben fel sem vehető (K. T. 142. §.) — nem vonatkozik. De a szerződés 6/d. pontjának rendelkezése azzal, hogy a kültag erészbeni jogainak meghatározásánál kifejezetten csupán a 6/a. és 6/c. pontjának alkalmazására utal, a 6/b. pontnak felhívását pedig mellőzi, a fenti következtetés helyességét kétségtelenné teszi. A kifejtetteknél fogva az alperes ellenkező értelmű alaptalan viszontkeresetével és felülvizsgálati kérelmével a m. kir. Kúria elutasította és a felperes felülvizsgálati kérelme folytán az anyag jogi jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott. (1933. máj. 5. — P. IV. 5434/1932.)