Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

596 Kereskedelmi jog. nába mennek át %—%-ed arányban, X érték illetvén meg H. Györgyöt, az érték K-e pedig a G., Sűh. és R. céget". Ezt a szerződési kikötést helyesen értelmezte a fellebbezési bíróság, ugy, hogy annak folytán a gépek (melyek szempontja alá a kereseti ingók is nem vitásan tartoznak), az egyrészt G., Sch. és R. cégből, másrészt H, György alperesből, mint tagokból álló közkereseti társaság (vállalat) tulajdonává váltak, a társak közti betétarány meghatározása mellett. így pedig az anyagi jog értelmében a közkereseti társaság (felperes) a tulajdonává vált és az alperes (mint a közkereseti társaság egyik tagja) által jogtalanul elvitt kereseti ingók visszakövetelésére jogosult. (1932. szept. 15. — P. IV. 66/1931.) 855. Kt» 69. §, — Természetbeni betét. — A társasági szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az egyik tag által forgótőkeként a társaságba hozott árumennyiség a társaság feloszlásakor mindenekelőtt kiszolgáltatandó, csak azt jelenti, hogy a társasági hitelezők kielégítése után fennmaradó társasági vagyonból mindenekelőtt ennek a tagnak ez a betéte nyerjen kielégítést, következéskép a tag eme betéte nem nyerhet kielégítést akkor, ha a társaság adósságai vagyonát kimerítik. K. A B. jelű társasági szerződés szerint olajmagvak feldolgozására és de nyert olaj- és melléktermékek értékesítésére alakult közkereseti társaság tagjai: a peres felek a társasági vagyon létesítéséhez nem egyforma, hanem különböző szolgáltatásokkal tartoztak hozzájárulni. Nevezetesen a felperes egyéb szolgáltatásain kívül forgótőkeként 300 q búzát tartozott a társaságba behozni. Indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az a kiinduló pontja, hogy a szerződésnek abból a rendelkezéséből, amely szerint ez a 300 q búza a társaság feloszlásakor természetben mindenekelőtt kiszolgáltatandó a felperesnek, nem következik, hogy a felperes annak folytán, hogy az alperesek beleegyezésével 1928. évi július hó 23-ik napjával kilépett a társaságból, abban az esetben is követelhetné a társaság többi tagjaitól: az alperesektől eme 300 q búza betéte értékének megtérítését, ha kilépése idejében a társaság tartozásai vagyonát meghaladták. Mert az említett kikötés csak azt jelenti, hogy a társasági hitelezők kielégítése után fennmaradó társasági vagyonból mindenekelőtt felperesnek ez a betéte nyerjen kielégítést, következéskép a felperes eme betéte nem nyerhet kielégítést akkor, ha a társaság adósságai vagyonát kimerítik. A Pp. 534. §-ának korlátai közt meg nem támadott tényállás szerint, az üzlet vezetésével megbízott félperesnek a társaságból kilépésekor a társaság vagyoni helyzete az volt, hogy a vagyontárgyak értékének az összveszteségből való levonása után még 17.194 pengő 40 fillér, mint a társasági vagyon által nem fedezett társasági teher jelentkezett. Emellett a tényállás mellett nem sért jogot a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felperest érintett betéte megtérítésére irányuló' keresetével elutasította. (1933. máj. 10. — P. IV. 5571/1931.)