Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

10 Közigazgatási jog. fogást emelt, azt állítva, hogy a megállapításnál a férje hadiéveit figyelmed kívül hagyták. Ebben a részében a panasz alaptalan. Az iratok közt levő nyugdíjkimutatás szerint a panaszos férje, mint pénzügyőri fővigyázó, első hivatalos esküjét 1904. évi november hó 22. napján tette le. Ettől kezdve megszakítás nélkül szolgált a harctéren történt elhalálozásáig: 1915. évi május hó 30-ig. Ez a szolgálata, naptári években 10 év, 6 hónap, 9 nap, az 1912: LXV. t.-c. 11. §-ának 4. bekezdésének rendelkezése alapján 12 évben nyert helyesen megállapítást s ehhez a világháborúban, teljesített szolgálata alapján még 2 évet számítottak hozzá. Ez a kérdés a panaszos nyugdíjának megállapításánál különben is közömbös, mert a panaszos férje után járó élvezett beszámítandó tényleges illetményének fele illeti meg nyugdíjként, tehát férje szolgálati idejének nincs befolyása a panaszos nyugdíjának mértékére. Mindezek alapján a panasznak csak részben és olyan értelemben lehetett helyet adni, hogy a panaszosnak a nyugdíját az 1925. évi február hó 1-ső napjától kezdve kell újra folyósítani. (2060/1930. K. sz. — 1394. E. H. — 1932. máj. 10. — Kod. 1933. 2. fűzet 62.) 6, 1912: LXV. t.-c. 115. §. — A tévedésből alacsonyabb öszszegben megállapított ellátás helyesbítését, illetve a különbözet utalványozását a kérelem előterjesztése előtt meghalt igényjogosult örököse, illetve a kiskorú örökös gyámja is kérheti. (2999/ 1931. K. sz. — 1932. okt. 18. — 1371. E. H. — Kod. 1932. 4. fűzet 91.) ff 1921: XXXII. t.-c. 40. §. 4. b) p. — Oly nyugállományban nősült katonai személyek özvegyeitől, kiknek házasságkötése idején érvényben volt szabályok szerint előzetes házassági engedélyre szükség nem volt, a nyugdíj nem tagadható meg azon a címen, hogy a házasságot a katonai hatóság előzetes engedélye nélkül kötötték és a házasság utólagos elismerése is hiányzik. (7113/1931. K. sz. — 1373. E. H. — 1932. szept. 6. — Kod. 1932. 4. fűzet 97.) 8. 1923: XXXV. t.-c. 3., 16. §. — A létszámapasztási törvények (1923: XXXV. és 1924: IV. t.-c.) alapján eszközölt végkielégítések joghatályosságát a feleség beleegyezésének, vagy a gyámhatóság jóváhagyásának (1912: LXV. t.-c. 43. §., 1914: XXXVI. t.-c. 37. §.) hiánya nem érinti. A 7000,925. M. E. sz. rendeletnek az a határozmánya, amely a rendelkezési állományba helyezettek végkielégítésénél a feleség beleegyezését, illetve a gyámhatóság hozzájárulását már kifejezetten megkívánja: a kormányrendelet kibocsátását megelőző létszámapasztások során foganatosított végkielégítések eseteire vissza nem hat. Kb. B. székesfőváros tanácsa B. J.-né székesfővárosi polgári iskolai tanárnőt, ily irányú kifejezett kéréséhez képest a létszámcsökkentésről