Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Sajtórendészeti kihágás. St. 24. §. 3. p. Hatósági közeg elleni 181 erőszak. Hv. 4. §. Rágalmazás. Bu. 1. §. 442—444. mástól világosan elhatárolható büntetőjogilag védett érdeket sértenek, ^innyi bűncselekmény létesült tehát, amennyi a sértett jogérdek. Zs. J. vádlottal szemben a Btk. 92. §-ának alkalmazására a kir. Kúria sem talált törvényes alapot. F. Gy. vádlott cselekményével összefüggésben előre bocsátja a kir. Kúria, hogy téves a kir. ítélőtábla ítélete indokolásának az a résszé, hogy ennek a vádlottnak bűnössége azért nem állapítható meg, mert tevékenysége a terjesztésnek a St. 8. §-ában körülírt fogalmát nem meríti ki, mivel csupán egy egyénnek adott át egy darab röpiratot. Téves ez az álláspont azért, mert a vádbeli bűncselekmény általában egy röpirat átadásával is elkövethető, a terjesztés akkor kezdődik meg, mikor a nyilvánosságra szánt sajtótermék közül már egy példány is árusíttatik, ingyenesen kináltatik. Jelen esetben azonban azért volt indokolt a felmentés és azért alaptalan a közvádlónak a miatt bejelentett semmisségi panasza, mert a megállapított tényállás szerint F. Gy. vádlott a szőlőszomszádjának elolvasás végett átadott egy darab röpiratot, elolvasás után visszavette, s jelen esetben a fennforgó körülmények között sem az átadás tényéből, sem az eljárás egyéb adataiból nem állapítható meg a vádbeli köztörvényi bűncselekménynek a 25. számú büntető döntvényben meghatározott az a feltétele, hogy a tettes a terjesztést eszköz gyanánt célzatosan arra használja fel, hogy a részéről is tervbevett cselekmény elkövettessék. Az alaptalan panaszok tehát a Bpn. 36, §-ához képest elutasítandók •voltak. (1933. április 20. — B. I. 276/1933. szám.) A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914: XL. t.-c. 443. Hv. 4. §. 1. bek. — Hatósági közeg elleni erőszak. — E cselekmény tényálladéka magában véve a „csoportosulás", melynek célja — miként jelen esetben — a hatósági közegnek bosszúból, hivatásának gyakorlása miatt való tettleges bántalmazása, — büntetendő. Az előkészülettel együtt jelentkező csoportosulás tehát a bűncselekmény bevégzése — tekintet nélkül arra, hogy a célba vett bántalmazás megtörtént-e vagy sem. (K. 1933. április 25. — B. II. 209/1933. sz.) A becsület védelméről szóló 1914: XLI. t.-c. 444. Bv. 1. §„ — A vármegyei kisgyűlés tagjai ellen általánosító kifejezéssel használt rágalmazó állítások vonatkoztatása a kisgyűlés közhivatalnok-tagjaira. K. A vármegyéi kisgyülésnek a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. evi XXX. t.-c. 34. §-a értelmében a vármegyei közigazgatás vezetői: alispán, főjegyző, tiszti főügyész stb. rendes tagjai. Annak hangsúlyozása tehát, hogy a kisgyűléseken annak tagjai közül senki sem hallgat az ügyek tárgyalására, a szavazásnál azt sem tudják, miről van szó. a kis emberek