Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

176 Büntetőjog. B. Á.) volt a csalásban bűnsegédje, ezért őt folytatólagosan elkövetett két rendbeli csalás bűntettében kellett bűnösnek kimondani; másfelöl, hogy úgy S. L.-né, mint B. Á. által a jogtalanul felvett összegek a 100 pengőt ugyan meghaladják, de a 4000 pengőt nem érik el. Ez okból egyik vádlottal szemben sem volt a Btk. 383. §. második bekezdésének alkalmazására törvényes alap. (1933. március 9. — B. III, 5465/1932. szám.) 435. Btk. 404. §=> — E §-ba ütköző okirathamisításnak nem tényálladéki eleme a jogsérelem okozása, hanem az okiratnak megállapodásellenes kitöltése és arra való használata, hogy az aláiró ellen valamely kötelezettség, jog létezése, megszűnése vagy megváltoztatása bizonyíttassék, a mi különben kétségtelenül az aláirónak jogsérelmével is jár. K. Az irányadó tényállás szerint a vádlott egy 300 pengős váltó aláÍrására kérte fel M. I.-t, ez a váltó űrlapot alá is irta, a vádlott azonban a M. I. tudta és beleegyezése nélkül 1000 pengő kölcsönt vett fel a váltóra s a kölcsönadó azt azután 1000 pengőre töltötte ki. Eme tényállás mellett a semmisségi panasznak a megállapodás hiányára és a sértett beleegyezésére vonatkozó részét, a m. kir. Kúria, mint a kir. Ítélőtábla által valóknak elfogadott tények ellen irányuló támadást a Bpn. 33. §-nak utolsó bekezdése értelmében érdemben nem vizsgálta felül. A jogsérelem hiányára vonatkozó panasz pedig azért alaptalan, mert a kir. ítélőtábla helyes jogi álláspontja szerint a Btk. 404. §-ban meghatározott bűntettnek nem tényálladéki eleme a jogsérelem okozása, hanem az okiratnak megállapodásellenes' kitöltése és arra való használata, hogy az alíró ellen valamely kötelezettség, jog létezése, megszűnése vagy megváltoztatása bizonyíttassék, ami különben kétségtelenül az aláírónak jogsérelmével is jár. Az adott esetben a vádlott a sértett által aláírt váltóra tudva és a sértettel létre jött megállapodás ellenére 300 P helyett 1000 P kölcsönt vett fel L. J. közvetítése mellett, N. S.-tól, a kitöltetlen váltónak átadása mellett. Minthogy pedig N. S. jogosítva volt a váltónak 1000 P-re való kitöltésére és miután a váltó kitöltése pillanatában M. I. sértettnek 1000 pengő erejéig váltójogi kötelezettsége keletkezett, — nyilvánvaló, hogy a vádlott a váltót arra használta, hogy M. I. sértettnek 1000 P erejéig fennálló váltójogi kötelezettsége bizonyíttassék. A bűnösség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a sértett később a megújított 1000 pengős váltót aláírta s ez által utóbb ezt a váltójogi kötelezettséget magára vállalta. (1933. április 21. — B. III. 4/1933. sz.) A büntetőtörvények életbeléptetéséről szóló 1880: XXXVII. t,-c» (Ét.) 436. 1880: XXXVII. t.-c, 36. §„ — A jogerősen kiszabott büntetés végrehajtásának tartama alatt — annak szökéssel történt félbeszakítása esetén is — elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetésnek az előbbi ugyanolyan nemű szabadságvesztés-