Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

172 Büntetőjog. ellen a már beszerzett fegyelmi iratokkal bizonyított fegyelmi eljáráson kívül még egy különálló becsületügyi eljárás lenne folyamatban. De alaptalannak ismerte fel a bűnösség kérdésében használt semmisségi panaszt is, A kir. Kúria is úgy látja, hogy vádlottnak nem volt alapos oka arra, hogy a közte és sértett között fennállott magánjogi viszony keletkezése és lebonyolítása körül a sértett részéről tanúsított magatartást akként ítélje meg, mint amely a katonai fegyelmi hatóság valamely megtorló intézkedését vonhatná maga után, Ennélfogva a sértett ellen teendő feljelentéssel való fenyegetést jogtalannak kell tekinteni. A feljelentéssel való fenyegetést pedig a kir. Kúria is alkalmasnak találta arra, hogy a sértett akarati elhatározására az egyidejűleg követelt fizetés tekintetében kényszerítő hatást gyakoroljon. Alaptalannak találta végül a kir. Kúria a büntetés enyhítése végett bejelentett semmisségi panaszt is, mert az alsófokú bíróságok által kiszabott pénzbüntetés mértéke a vádlott bünösségi fokával arányban áll. Ennélfogva a semmisségi panaszt a Bpn, 36. §-ának első bekezdése értelmében el kellett utasítani. (1933. április 19. — B. I. 5951/1932. szám.) A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 430. Btk. 361. §. — Nem állapítható meg hűtlen kezelés azzal az alkalmazottal szemben, aki a cégnél gyakorlatban volt elnézés folytán abban a hiszemben lehetett, hogy áruknak hitelben való kiárusítására jogosított volt. K. A Bp. 385, §, 1, a) pontja alapján a hűtlen kezelés bűncselekményére vonatkozóan bejelentett semmisségi panasz alaptalan, azért azt a m. kir. Kúria a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította. Ugyanis helytálló a vádlott védekezése abban az irányban, hogy a cégnél gyakorlatban volt elnézés folytán abban a hiszemben lehetett, hogy áruknak hitelben való kiárusítására jogosított volt. Ily körülmények között a vádlottal szemben a tudva és akarva való károkozási szándék annál kevésbé állapítható meg, mert a kérdéses időben jelentékeny összegű óvadéka is volt. (1933. március 17. — B. III. 37/1933.) A csalás. 431. Btk. 386. §., 1932: IX. t.-c. 1. §., Btk. 2. §, — A Btk. 386. §-ban és az 1932: IX. t.-c. 1. §-ban meghatározott tényálladékok egybevetése az enyhébb törvény alkalmazása szempontjából. K. A bűnösség kérdésében bejelentett s a vitatott rosszhiszeműségre tekintettel a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapítottnak vett semmisségi panasz feletti döntés előtt a kir. Kúria hivatalból vizsgálat tárgyává tette azt, vájjon a vádlott cselekménye — tekintettel a Btk. 2. §-ára — a Btk, 386. §-a vagy pedig a kir. Ítélőtábla által alkalmazott 1932: IX. t.-c. 1. §-a alá esik-e.