Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

158 Büntetőjog. K. A kir. Ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a sértett leány természetes atyja által előterjesztett magánindítványt törvényesnek tarlja. A panasz azonban tárgytalan, mert a kir. Kúria kimerítő tényállás hiányában mindkét alsófokú bíróság ítéletét hivatalból megsemmisítette és a kir. törvényszéket uj eljárásra utasította. Az alsófokú bíróságok a Bp. 326. §. 4. pontjára hivatkozással azért mentették fel a vádlottat a vád alól, mert a törvénytelen születésű és 16-ik életévét még be nem töltött sértett cigányleány nevében a bűnvádi eljárás folyatásához a Btk. 238. §-a szerint megkívánt magánindítványt nem az erre törvény szerint jogosított 0. A., mint természetes és törvényes gyám, hanem a sértett leány természetes atyja B. I. terjesztette elő. E jogi állásfoglalásukkal kapcsolatban azonban nem állapították meg az alsófokú bíróságok tényként, hogy mi akadályozta a sértett leány anyját az indítvány előterjesztésében; szerzett-e egyáltalában tudomást az esetről s ha igen, mikor; B. I. természetes atyja háztartásában élt-e az anya és a leány a magánindítvány előterjesztése idején s végül nem az anya egyenes utasítására vagy éppenséggel akarata ellenére történt-e az, hogy a természetes atya a vádlott ellen a feljelentést megtette. E tények ismerete nélkül pedig nem lehet megállapítani, hogy a B. I. természetes atya által törvényes időben előterjesztett indítvány a bűnvádi eljárás megindítására alkalmas volt-e vagy sem, Magában véve ugyanis az, hogy az indítványt a sértett leány természeteg atyja terjesztette elő, a magánindítvány törvényességét nem zárja ki. Mert ha természetes atya a bűnvádi eljárás megindítását a leány anyjával egyetértésben, sőt ennek kifejezett kivámágára kérte, úgy ez a kérelem nyilván olyan hatású, mintha azt maga az anya terjesztette volna elő. Ugyanígy, ha az eset alkalmával az anya már nem élt vagy olyan helyzetben volt, mely őt az indítvány előterjesztésében akadályozta (pl. ismeretlen helyen tartózkodott) a természetes atya részéről a háztartásához tartozó kiskorú érdekében előterjesztett büntető igény kielégítése elöl magasabb erkölcsi és társadalmi okokból nem lehet elzárkózni. Viszont, ha a törvényes képviselő (az anya) kifejezett akarata ellenére tette az indítványt a természetes atya, ez semmiesetre sem lesz a bűnvádi eljárás megindítására alkalmas magánindítványnak tekinthető. (Budapest, 1933. évi március hó 6. napján. — B. II. 16/1933. szám.) Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy hatósági közegek elleni izgatás. 410. Btk. 172. §. 2. bek. — 1921: III. t.-c. 7. §. — Célzat értelmezése izgatásnál és nemzetrágalmazásnál. K. Az írásbeli indokolásban felhozottakkal szemben a kir. Kúria kiemeli, hogy sem az izgatás, sem a nemzetgyalázás tényálladékához a törvény nem kíván különös izgatási, illetve' sértési szándékot, csupán annak a tudatnak fennforgását, hogy a megtett kijelentések a bűncselekmény