Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Közigazgatási Bíróság hatásköre. 388. 145 Ebből okszerűen következik, hogy a jogerősen kiszabott s a teljesítési határidő beálltával esedékessé vált illeték valóságos köztartozás. Ámde a KKHÖ. 59. §-ának első bekezdése értelmében a köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól való feloldása iránt igénykeresetnek, vagyis rendes bírói útnak nincs helye. E szabály alól kivételnek, azaz igénykereset indításának csak az 59. §. második bekezdésében felsorolt esetekben van helye. A KKHÖ. 59. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanis: abban az esetben, amidőn a foglalás másutt foganatosíttatik, a pénzügyigazgatóságtól, illetőleg ha ez a kérelmet elutasítja, igénykereset útján a bíróságtól csakis oly tárgyaknak zár alól való feloldása kérhető, amelyek iparosoknak feldolgozás céljából, kereskedőknek eladás céljából, fuvarosoknak, szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetőleg elraktározás céljából, avagy ügyvédeknek és közjegyzőknek ebbeli minőségükben bármi célból adattak át. A KKHÖ. 59. §-a tehát törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket a köztartozás miatt vezetett foglalás idején és alkalmával a hátralékos lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonában állanak. E törvényes vélelemmel szemben ellenbizonyítás csak az 59. §. második bekezdésében emített esetekben foghat helyet (praesumptio iuris). Különben ellenbizonyításnak nincs helye (praesumptio iurís et de iure). Amennyiben már most a pénzügyi hatóságok köztartozás miatt foganatosított végrehajtási eljárás során esetleg olyan helyiségeket is a közadós lakásához tartozónak tekintenek, amelyek a valóságban nem tartoznak ahhoz, és eme helyiségekben jogosulatlanul foglalást eszközölnek, úgy a végrehajtási eljárásnak olyan törvény — illetőleg szabályelenessége forog fenn, amely miatt szintén nem igénykereset indításának, hanem a KKHÖ. 104. §. 4. b. pontja értelmében a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak lehet helye. Már pedig azokban a kérdésekben, amelyek végsőtökön a Közigazgatási Bíróság elbírálása alá tartoznak, rendes bírói út sem a Közigazgatási Bíróság eljárását megelőzően, sem azt követően nem foghat helyet. Minthogy a jelen esetben a köztartozás miatt vezetett foglalást a pénzügyi hatóság megállapítása szerint az adós lakásán foganatosították; továbbá minthogy a pénzügyi hatóságoknak eme megállapítása a kifejtettek értelmében csakis a végrehajtási eljárás szabályellenessége miatt emelt közigazgatási bírósági panasz keretében bírálható felül: mindezeknél fogva a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1932. nov. 21. — 1932. Hb. 63. — M. K. LI. évi. 9.) 388, 1914: XXXVI. L-c. — Abban a kérdésben, hogy az országos nyugdíjintézet, vagy pedig az iskolafenntartó tartozik-e viselni az igényjogosultat megillető ellátási összeget és mily arányban — a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye nincs. (623/1927. K. sz. — 1356. E. H. — 1931. szept. 22. — Kod. 1932. 3. fűzet 61.) Döntvénytár. 1933. 10