Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Illetmény -és nyugdíjügyek. 385—386. 143 miniszter, a nyugellátás mérvének megállapításánál helyesen vette-e számításba, ez a körülmény, mint a közszolgálat köteléke alól történt felmentésnek adminisztratív tényét most már nem érintő kérdés, a kifejtettek értelmében a Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapítását nem zárja ki. A Közigazgatási Bíróság hatáskörén nem változtat a m. kir. honvédelmi miniszter által felhozott az a körülmény sem, hogy az átmeneti viszony időtartamának számítása és a panaszos nyugállományba helyezésének kérdése a jelen esetben nem az 1912: XXXII. t.-c, hanem az 1921: XXXV. törvénycikken alapul, s hogy az utóbbi törvény alapján tett intézkedések önállóan a Közigazgatási Bíróság előtt panasszal meg nem támadhatók. Ugyanis a Közigazgatási Bíróság az átmeneti viszony időtartamának (kezdő és végpontjának), valamint a nyugállományba helyezésnek kérdését épen nem önállóan, vagyis nem főkérdésként, hanem csupán a nyugellátás összegszerűségével kapcsolatosan fogja megvizsgálni és elbírálni. Már pedig ez csak akkor lenne kizárva, ha az 1927: VI. t.-c, amely a katonai személyeknek az 1921: XXXII. t.-c. 1. §-ában felsorolt ellátási nemek bármelyikére támasztott igényéből folyóan felmerülő vitás kérdéseket egészen általánosságban a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalja, ezzel szemben vagy valamely más törvény a nyugellátás összegszerűségének az átmeneti viszonyba helyezéssel és az azt követő nyugállományba helyezéssel kapcsolatos kérdésében a Közigazgatási Bíróság hatáskörét megszorító rendelkezést tartalmazna. Ilyen értelmű törvényes rendelkezés azonban egyáltalán nincs, amiből, valamint a Hatásköri Bíróságnak az 1921: XXXV. törvénycikkel azonos célú 1923: XXX\ . t.-c. alkalmazása során felmerült hatásköri összeütközési esetek eldöntésénél követett állandó gyakorlatából következik, hogy a panasz tárgyául szolgáló ellátási igény elbírálására a Közigazgatási Bíróság hivatott. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 21.) 385. 1921: XXXII. t.-c, 1921: XXXV. t.-c. — A Közigazgatási Bíróság hatásköre az 1896: XXVI. törvénycikkben és az ezt kiegészítő egyéb törvényekben és törvényerejű rendeletekben kimerítően (taxatíve) van meghatározva. Vagyis csakis és kizárólag azok az ügyek tartoznak a bíróság hatáskörébe, amelyeket valamely törvényes jogforrás kifejezetten oda utal. Mint idevágó jogforrás, a katonai havidíjasokra nézve egyedül az 1927 : VI. t.-c. jöhet számba. Ámde az 1927: VI. t.-c. csak az 1921: XXXII. törvénycikken alapuló ellátási nemekre, valamint az ellátásban részesülő katonai személyek családi pótléka tekintetében állapítj a meg a Közigazgatási Bíróság hatáskörét. Ezek közé a végkielégítés, mint nem az 1921: XXXII. t.-c, hanem az 1921: XXXV. törvénycikken alapuló ellátási igény, nem tartozik. És ha — ezek szerint — a főkérdésben (a végkielégítés kérdésében) nincsen a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak helye, úgy még kevésbbó lehet helye annak az előkérdésben (t. i. az átmeneti viszony időtartama tárgyában). (1933. jún. 12, — 1933. Hb. 9.) 386, 1921: XXXII. t.-c. 81. §., 1927: VI. t.-c. 1. §. — Az a