Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

132 Hatásköri Bíróság határozatai. csak akkor volna hivatott, ha lenne olyan törvényes jogszabály, amely a szóbanforgó igény elbírálását a rendőri büntető eljáráson kívül is a rendőri büntető bíróságként eljáró közigazgatási hatóság hatáskörébe utalná. Ilyen értelmű jogszabályt azonban gazdasági vetögépre nézve létrejött adásvételi jogügylet tekintetében sem az 1900: XXV. t.-c, sem az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 27.483/1901. K. M. sz. rendelet, sem egyéb törvényes jogforrás nem tartalmaz, ideértve a Bp. 490. §-át is, mint amely kizárólag csupán a királyi büntető bíróságokra, vagyis a rendőri büntető bíróságokénál szélesebb hatáskörben eljáró rendes büntető bíróságokra és csakis az előttük a Bp. értelmében folyó bűnvádi eljárásra, nem pedig az annak keretén kívül eső egyéb eljárásokra vonatkozik, — amiből okszerűen következik, hogy H. th. város kihágási bírósága túllépte törvényes hatáskörét akkor, amikor a felek között létrejött adásvételi jogügyletet az előtte kihágás miatt folyamatban volt rendőri büntető eljárás során hozott ítéletében az 1900: XXV. t.-c. 4. §-ának második bekezdésében foglelt anyagi jogszabályra való hivatkozással hatálytalannak nyilvánította. Ehhez még a rendes (királyi büntető) bíróságnak is csak akkor van joga, ha a vádlottat elítéli (Bp. 490. §.); ellenben abban az esetben, ha — amint a közigazgatási hatóság részéről a jelen esetben történt — a büntető bíróság a vádlottat felmenti, az ügylet hatálytalansága kérdésében dönteni a Bp. 6. §-ának 1. pontja értelmében nem a büntető bíróság, hanem a polgári bíróság hivatott. így tehát a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1933. febr. 13. — 1932. Hb. 80.) 378. 1907: LXI. t.-c. 7. §. első bek. 1. p. — Megyei város képviselőtestülete részéről a tiszti főügyésznek olyan értelmű utasítása, hogy valamely pert a város felperessége alatt indítson meg és az ehhez szükséges felhatalmazás megadása, mint merőben vagyonfelügyeleti intézkedések: a közigazgatási hatáskör leszállításával teljességgel nem egyértelműek. Nincs negatív hatásköri összeütközés, ha valamely ügyben csupán a rendes bíróság hozott a bírói hatáskört leszállító jogerős határozatot, míg a közigazgatási hatóság részéről a közigazgatási hatáskört leszállító jogerős határozat még nincs. Hb. A nemleges hatásköri összeütközésként bejelentett eset lényege abban áll, hogy míg R. megyei város képviselőtestülete a S. I. és társai ottani lakosok által közösen kért telekfelosztás (parcellázás) engedélyezését utcarendezési feltételekhez kötötte, majd miután a nevezettek e feltételeket felhívás ellenére sem teljesítették, a tiszti főügyészt arra utasította, hogy a feldarabolást engedélyező határozatban foglalt kikötmények teljesítése iránt a pert a felosztást kérelmezők ellen a város nevében indítsa meg, addig a m. kir. Kúria a tiszti főügyész által indított pert a bírói hatáskör hiánya miatt jogerősen megszűntette. A Hatásköri Bíróságról alkotott 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja értelmében, mint amely törvényhely alkalmazása ezúttal