Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

12Ö Hatásköri Bíróság határozatai. kötelezettre vetették ki, s hogy ehhez képest a burkolási járulék címén jogalap nélkül befizetett összeg visszatérítésének helye van-e, szintén a közigazgatási hatóság és végsőfokon a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Egyes kártérítési követelések kivételével nincs meg többé a törvényes lehetősége annak, hogy a végsőfokban közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozó valamely ügy rendes bírói úton is érvényesíthető legyen. Nem ad erre módot a KKHÖ. 32. §-a sem, amely szerint a tévesen befizetett, vagy jogellenesen beszedett közadók visszatérítése — tartozatlan fizetés címén — az elévülési határidőn belül kérhető. Ez a szakasz ugyanis nem hatásköri, hanem anyagi jogi jogszabály, mert az nem keresetről, hanem kérelemről, tehát nyilvánvalóan a közigaz­gatási hatóság útján érvényesíthető igényről tesz említést. A tartozatlan fizetés vitatása által a kereseti igény nem veszti el közjogi jellegét, még pedig annál kevésbbé, mert ellenkező esetben ilyen cimen, úgyszólván minden közjogi jellegű pénzkövetelés illetve tartozás a közigazgatási hatóságnak és végsőfokban esetleg a Közigazgatási Bíróság­nak döntése után a rendes bíróság újólagos elbírálása alá volna bocsát­ható, ami az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában és az 1896: XXVI. t.-c. 18. §-ában ki­fejezett alkotmányjogi alapelvvel ellenkeznék. (1932. dec. 19. — 1932. Hb. 71.) 374, 1930: XVI. t.-c. 21. §. — Városok és községek útjai, utcái és terei közterületek, amelyedet magánszemélyek magán­jogi cimen birtokukban nem tarthatnak és magánjogi értelemben ki nem bérelhetnek. Azzal tehát, hogy a közigazgatási hatóság a közlekedés cél­jaira szolgáló járművek állomáshelyéül a város bizonyos utcáit és tereit kijelöli, még ha a jármüvek tulajdonosai az elfoglalt területért a városnak „helybért" fizetnek is, köztük és a város között magánjogi bérleti jogviszony nem jön létre és ők a szó­banforgó terület felett magánjogi értelemben birtoklást nem gya­korolnak. A ,,helybérlő" a közterület használatáért valójában, a helyes jogi meghatározás szerint, nem bért fizet, hanem helypénzt, az­az közszolgáltatást ró le. Hb. Ebben az ügyben, amelynek tárgya sommás visszahelyezés a b.-i m. kir. államrendőrség főkapitánysága, mint gépjárműkerületi hatóság sé­relemesnek vélt intézkedésével szemben annak az „elsőhelynek" birtokába, amelyet S. J. pesthidegkúti lakos társasgépkocsi vállalkozó, iparágának gyakorlása végett, a B. Hűvösvölgyi villamosvasúti végállomással szemben a B.-féle vendéglő előtt elterülő köztéren autóbuszával éveken át rendsze­resen elfoglalva tartott, az említett közigazgatási hatóság és a rendes bí­róság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tar­tozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyfelől ugyanis a m. kir. államrendőrség főkapitányságának, mint gépjáróműkerületi hatóságnak ki-

Next

/
Thumbnails
Contents