Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Közszolgálati jogviszony. 370. Ut- és vámügyek. 371. 123 Bíróság 2793/1930. K. számú végzésében kifejezett azt a jogi álláspontot, hogy a panaszos, mint szerződéses alkalmazott — ámbár hatósági funkciót végez a községgel közjogi jogviszonyban nem áll és így községi alkalma­zottnak nem tekinthető. A fentiek értelmében a képesített húsvizsgáló a községgel igenis köz­jogi jogviszonyban áll és ennélfogva községi alkalmazott annak ellenére, hogy megbízatása nem választáson, hanem a községgel kötött szerződésen alapszik. Ennek a jogi álláspontnak a helyességén nem változtat a 62.000/ 1926. B. M. sz. rendelet 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás sem, mert az említett rendelet csupán az abban rendszeresített-állásokkal egybekötött illetmények szempontjából, vagyis szűkebb értelemben írja körül a községi alkalmazott fogalmát, jelesül a helyes jogi minősítés szerint az a községi tisztviselőnek fogalommeghatározását nyújtja, nem pedig a községi közal­kalmazottakét általában, még ha „községi tisztviselőkről és egyéb alkalma­zottakról" tesz is említést. Már pedig az 1896: XXVI. t.-c. 27, §-ában emlí­tett „községi alkalmazottak" fogalmi köre ennél nyilvánvalóan tágabb, mert felöleli pl. a községi bába, községi tűzoltó, stb. fogalmát is, akiket a 62.000/ 1926. B. M. sz. rendelet a „községi tisztviselő és egyéb alkalmazott" fo­galmi köréből kizárt, jóllehet az utóbb felsoroltak épenúgy, mint a községi húsvizsgáló, a községgel szintén közjogi jogviszonyban állanak. A Közigazgatási Bíróságról szóló 1896: XXVI. t..-c, 27. §-ának 1. pontja — eltérően ugyané törvény 83. §-ának 1. pontjától, amely az állami tiszt­viselők hasonló igénye felől a hatáskör szempontjából megszorítólag intéz­kedik — a közigazgatási funkció végzésére hivatott községi alkalmazottak­nak illetménye-, ellátása és részeltetéséből eredő igényeket egészen általá­nosságban, tehát arra való tekintet nélkül utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, hogy a járandóság jogszabályon avagy kölcsönös megállapo­dáson alapul-e. (1928. Hb. 54.) Minthogy pedig a szemledíjaknak a képesített húsvízsgáló számára díjazásul átengedése, a részeltetésnek kétségtelenül egyik módja; továbbá, minthogy a jelen esetben nem szervezési kérdésről, hanem a díjazás mérve már a szerződésben megállapítást nyervén egyéni illetményi ügyről van szó: ennélfogva a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett ha­tározni. (1933. márc. 20. — 1932. Hb. 64.) 370, A m. kír. földmívelésügyí miniszter kinevezése útján in. kir. tejgazdasági szakiskolánál vagy m. kir. földmívesiskolá­nál gépészi állást betöltő egyént nem lehet közszolgálati alkal­mazottnak minősíteni akkor, ha hivatali esküt vagy fogadalmat nem tett. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 14.) Ut- és vámügyek. 37L 1890:1. t.-c. 102. §. — Fuvarlevélfelülvizsgáló iroda tulajdonosa részéről vasúttársaság ellen, az utóbbi által a székes­főváros részére állítólag jogosulatlanul beszedett kövezetvám visszatérítése iránt folyamatba tett ügyben az eljárás a közigaz-

Next

/
Thumbnails
Contents