Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Gyermektartási ügyek. 360. 107 járásbíróságnál tett folyamatba, a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság, 1931. óvd szept. hó 14. napján 29. Pf. 12.314/1931/11. szám alatt jogerős érdemi elutasító ítéletet hozott. Ezzel szemben Budapest székesfőváros árvaszéke 1931. évi december hó 28. napján 521/1931/11. szám alatt kelt véghatározatával özv. Sch. M.-nét, mint apai nagyanyát a kiskorúak ideiglenes tartása fejében 1931. évi október hó 21. napjától kezdődően mindaddig, amíg az apa tartásdíjfizetési kötelezettségének eleget tenni képtelen, havi 40 P tartásdíj fizetésére kötelezte. Ez utóbbi határozat megokolása szerint a Ppé. 21. §-ának első bekezdése az 1877: XX. t.-c. 11. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és ezzel a gyámhatóság hatásköre a kiskorúak tartásdíjának a nagyszülőkkel szemben Való megállapítása tekintetében megszűnt. A Ppé. 21. §-ának 2. bekezdése pedig hatályon kívül helyezte a gyámtörvény 13. §-ának 3. és 4. bekezdését. A Tc. 137. §-a a Ppé. 21. §-ának utolsó bekezdése helyébe lépett. Ennélfogva ez a szakasz a gyámtörvény 13, §-ának 3. és 4. bekezdéseit pótolja. A Te. 137. §-a nem a kiskorú gyermek nagyszülőivel szemben megállapítandó tartásdíjat szabályozza, hanem a szülők különélésével és házassági perével kapcsolatos elhelyezési és tartási kérdéseket, mert ha a nagyszülőkkel szemben megállapítandó tartásdíjról akart volna intézkedni, akkor a gyámtörvény 11. §-át egészítette volna ki. A m. kir. belügyminiszter azonban — az árvaszék szerint — a Te. 137. §-ának a gyámhatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezését akként magyarázza, hogy az a gyermektartás és elhelyezés kérdésében a nagyszülőkre is kiterjed. A 203.500/1931. B. M. (illetőleg Belügyi Közlöny szerint 204.500/1931. B. M.) sz. rendelet 1. §-ának 4. pontjában foglalt ezt a kormányrendeleti intézkedést az árvaszék is magáévá tette annál inkább, mert nincsen olyan tételes jogszabály, amely az ilyen tartásdíjügyekben az eljárást kifejezetten a bíróság hatáskörébe utalná, hanem ez csupán a bíróságnak a magánjogi jogviták eldöntésére vonatkozó általános hatásköréből következik és így a rendelet fennálló törvénybe nem ütközik. B. székesfőváros árvaszéke egyúttal a rendes bírósággal szemben pozitív hatásköri összeütközés esetét észlelte és az iratokat a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. A Hatásköri Bíróság 1932. évi június hó 4. napján 1932. Hb. 32/4. szám alatt hozott határozatával a hatásköri összeütközést ismét a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szűntette meg ugyanazzal az indokolással, amelyet fentebb már ismertetett 1931. Hb. 49/7. számú határozata tartalmaz. 3. Viszont kiskorú Sch. L. és E. tartása ügyében B. székesfőváros árvaszéke 1932. évi március hó 28. napján 1161/4/1932. szám alatt hozott és a székesfőváros közigazgatási bizottságának gyámügyi fellebbviteli küldöttsége által 1932. évi szeptember hó 12. napján 3501/1932. kbg. szám alatt helybenhagyott határozatával Sch. P. és feleségét sz. K. J.-t, mint apai nagyszülőket 1932. évi január hó 15-étől havi 25 aranypengő, továbbá kiskorú E. (E.) M. tartása ügyében M. megyei város árvaszéke 1932. évi január hó 20. napján 372/1932. á. szám alatt hozott és B. vármegye gyámügyi