Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Hatásköri összeütközések általában. 343—345. 97 dított a foglalást foganatosító közeg és az államkincstár ellen azon az alapon, hogy a lefoglalt ingókra az árverést előterjesztése ellenére foganatosították. Hb. A jelen esetben a ny.-i m. kir. pénzügyigazgatóság azon az alapon tett hatásköri összeütközési felterjesztést, hogy a ny.-i m. kir. adóhivatal, mint közigazgatási hatóság érdemben ugyanazt az ügyet bírálta el, amelyre vonatkozóan a rendes bíróság is megállapította a saját hatáskörét (1907: LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. 5. p.). A Hatásköri Bíróság ezzel szemben megállapítja, hogy a ny.-i m. kir. adóhivatal előtt az az előterjesztés szolgált eljárás tárgyául, amelyet U. I. u.-i lakos szatócsüzlettulajdonos amiatt tett, hogy üzletében az ahhoz tartozó áruk egy részére apjának, U. M.-nak közadóhátralékai fejében jogtalanul foglalást (zálogolást) foganatosítottak. A ny.-i kir. törvényszéknél viszont U. I. a foglalást foganatosító F. G. kir. adóhivatali főtiszt és a m. kir. államkincstár ellen azon az alapon lépett fel perrel, hogy F. G. a lefoglalt ingóságokra az árverést annak ellenére foganatosította, hogy ő a foglalás ellen halasztó hatályú előterjesztéssel élt, s hogy az ingók jogtalan elárverezéséből kifolyóan 1.500 P kára származott. Minthogy a foglalás (zálogolás) 1931. évi április hó 10. napján, az árveies pedig 1931. évi május hó 16. napján történt, s U. I. a foglalás (zálogolás) elleni előterjesztését, amely a lefoglalt ingóknak a zár alóli feloldására iráíiyult, a törvényes határidőn belül, tehát még az árverés foganatosítását megelőzően tette meg, nyilvánvaló, hogy az említett előterjesztésben, amely az adóhivatal határozatának alapjául szolgált, F, G.-nak az árverés időelőtti foganatosításában álló ténykedése, amelyre a felperes kártérítési keresetét alapítja, panasz tárgya még nem volt és nem is lehetett. így e részben az ügyazonosság annál is inkább hiányozván, mert az adóhivatal előtt U. I. kárigényt nem érvényesített és ott törvényesen nem is érvényesíthetett, a nyíregyházi m. kir, adóhivatal 8203/11, 1931. számú — a lefoglalt ingóknak a zár alóli feloldását megtagadó határozata és a rendes bíróságnak a kártérítési keresetre a saját hatáskörét megállapító ítélete között az 1907: LXI, t.-c. 7. §-a első bekezdésének 5. pontja alá vonható hatásköri összeütközés esete nem forog fenn. De nem merült fel hatásköri összeütközés eddigelé a ny.-i m. kir, pénzügyigazgatóság, mint közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között sem, mert a pénzügyigazgatóság a kártérítési igényre vonatkozó közigazgatási hatáskör kérdésében az 1201/1908. M. E. sz. rendelet VI. pontjának megfelelő, a felekkel jogorvoslati jogukra való kitanítás mellett szabályszerűen közölt, alakszerű határozatot nem hozott s ilyet nem is hozhatott, mert erre irányuló kérelmet az iratok tartalma szerint a felek egyike sem terjesztett elébe; — hanem a pénzügyigazgalóság csupán hatásköri összeütközési bejelentést, illetőleg felterjesztést tett olyan alapon, amely a fentkifejtett okokból nem bizonyult helytállónak. Az ennek indokolásául fehozott az az állítás pedig, hogy a KKHÖ. 131. §-a, valamint ezt megelőző törvények a magánfelek kárigényének elbírálását a pénzügyigazgatóság hatáskörébeDöntvénytár. 1933. 7