Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

84 Hatásköri ügyek. hogy az A. I. és D. L. házasságát febontó P. III. 1383 1926 9. számú ítéletet a belügyminiszter előbbidézett számú rendeletében foglaltak alapján, nincs módjában az anyakönyvbe feljegyezni. A pécsi kir. törvényszék a házasság felbontása anyakönyvi feljegyzésének megtagadásáról és annak okairól a felperest jogi képviselője útján értesítette. A felperes erre a pécsi kir. törvényszéknél hatásköri összeütközés esetét jelentette be és kérte annak megállapítását, hogy a pécsi anyakönyvvezető a felbontó ítéletnek az anyakönyvbe be nem vezetésével hatáskörét túllépte, mert azt, hogy a pécsi kir. törvényszéknek jogerős bontó ítélete hatályos-e, vagy sem, . az anyakönyvvezető nincs jogosítva elbírálni. Ha ugyanis fennforognának a házastársak illetőségére vonatkozó megállapítások, azokat a bontó per folyamán csakis a felek vagy a kir. ügyész tehették volna kifogás tárgyává, de amikor az illetékes tényezők ilyen kifogást nem emeltek és a hozott ítélet jogerőre emelkedett, az anyakönyvvezetőnek — ó év multán — nem állott módjában a bevezetést megtagadni. A p.-i kir. törvényszék az iratokat a Hatásköri Bírósághoz terjesztette fel. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. A jelen ügyben, amelynek tárgya jogerős bírói ítélettel felbontott házasság felbontásának állami anyakönyvi feljegyzése, egyfelől a p.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróság, másfelől a m. kir. belügyminiszter, mint közigazgatási hatóság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Míg ugyanis az említett rendes bíróság 1927. évi április hó 25. napján P. III. 1383/1920 10. szám alatt kelt végzésével a házasság felbontásáról szóló és az 1927. évi április hó 1. napján jogerőre emelkedett záradékolt ítélet megküldését rendelte el a pécsi állami anyakönyvvezetőnek a házasság felbontásának anyakönyvi följegyzése végett, és eme rendelkezésével az anyakönyvvezetőt a feljegyzés teljesítésére mintegy bírói parancsban felhívta, addig a m. kir. belügyminiszter 1931. évi november hó 21-én 96.558/1931. V. szám alatt a pécsi állami anyakönyvvezetőt arra utasította, hogy a házasság felbontásának anyakönyvi feljegyzését, mint hatálytalan ítéleten alapulót, tagadja meg. így tehát mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság a házasság felbontása állami anyakönyvi feljegyzésének elrendelése tárgyában, azaz n felek azonosságát is tekintve, ugyanabban az ügyben ellentétes értelemben határozott, illetőleg intézkedett. A rendes bíróságnak az anyakönyvi följegyzés teljesítésének elrendelése tárgyában hozott végzését a Hatásköri Bíróság jogerősnek nem tekint hette, mert a p.-i kir. törvényszék ezt a végzését az ottani kir. ügyészséggel az 1911:1. t.-c. 644. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére nem közölte és így az 1907: LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés a jelen ügyben alkalmazást nem nyerhet. Az ekként fölmerültnek tekintendő hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból.