Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

7s Hatásköri ügyek. váltási ár (egyezségi vételár) behajtására is kiterjedően, a rendes bírói út kizárásával, végérvényesen az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatás­körébe tartozik. (1932. jún. 4. — 1932. Hb. 14.) Cselédügyek. 346. 1876: XIII. t.-c. 3. §. a) pont. Gazdasági gépész nem cseléd s így bérkövetelésének elbírálása a rendes bíróság hatás­körébe tartozik. (1932. márc. 7. — 1931. Hb. 55.) Állandó gyakorlat. 347. 1876: XIII. t.-c. 3. §. a) pont, 1907: XLV. t.-c. Gépla­katossegédet, akinek egyebek között gépek javítása is a munka­köréhez tartozik, gépésznek kell tekinteni, tekintet nélkül arra, hogy megvolt-e a megfelelő képesítése vagy sem. Hb. A nem vitás tényállás szerint a felperest a földbirtokos alperes éves géplakatossegédnek fogadta fel v.-i uradalmába. A Hatásköri Bíróság 1929. Hb. 52/4. számú határozata szerint az, aki mint vizsgázott géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazok, akik habár megfelelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek, gépésznek tekintendők. A felperest tehát, akinek egyebek között gépek javítása is a munka­köréhez tartozott, gépésznek kell tekinteni, tekintet nélkül arra, megvolt-e a megfelelő képesítése vagy sem. Már pedig a gépészekre nézve az 1876: XIII. t.-c. 3. §-ának a) pontja, amelyet az 1907: XLV. t.-c. hatálya alá eső gazdasági cselédekre is meg­felelően alkalmazni kell, a cselédi minőség megállapítását kizárja. De nem tekinthető a felperes vállalkozása az 1884: XVII. t.-c, illetőleg a2 1922: XII. t.-c. hatálya alá tartozó íparossegédi alkalmazásnak sem, mert a tényállás nem nyújt alapot arra, hogy az alperes, aki nem iparos, hanem mezőgazdálkodással foglalkozó földbirtokos, mások részére gépmunkák el­vállalásával iparszerűen foglalkozott volna. Ilyképen tehát a felek között sem nem. cselédi, sem nem Íparossegédi szolgálati szerződés, hanem csak olyan munkabérszerződés keletkezett, amelynek, mint az általános magánjog szabályai alá eső szerződésnek alap­ján a szerződési időre igényelt munkabérilletmény felett az eljárás sem az 1907: XLV. t.-c. 62. §-ában, sem a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 7. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságoknak, hanem a magánjogi jogviszonyból fel­merülő vitás ügyek hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó általános szabály értelmében a rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik. (1932. jún. 25. — 1932. Hb. 45.) 348. 1876: XIII. t.-c. 155. §. Az, aki a szokásos napszám ki­kötése mellett mosást és vasalást vállal, házi napszámos. Nap­számkövetelése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1931. okt. 12. — 1931. Hb. 36.)

Next

/
Thumbnails
Contents