Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

736 Ügyvédség. lefolyó eljárásban hozott megállapító végzés alapján már biztosításhoz juthat (P. H. T. 748. sz.). V. Az előadottak szerint tehát nem lehet a megállapítást mellőzni annak a kifogásnak az alapján, hogy az ügyvéd a féllel a díj és kiadás elengedésében, vagy határozott összegben megállapodott, vagy hogy az ügyvédnek, a díjra vonatkozó követelése fizetés folytán vagy más okból megszűnt. A félnek ama kifogása alapján, hogy az eljárásra megbízást nem adott, a megállapítást csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a képviseletre adott megbízás az eljárási szabályokban megkívánt módon alakszerűén igazolva nincsen. Ebben az esetben ugyanis egyelőre azt a viszonyt sem lehet megállapítani, amely a perenkívüli megállapítási eljárásnak feltétele. Ha azonban a. képviseletre adott megbízás a fentebb említett módon igazolva van, akkor a fél ellenzése esetében is helye van a megállapításnak. Egyébként pedig a megbízásnak az anyagi jog szerinti létrejöttére vagy fennállására vagy esetleg a követelés más jogcímére vonatkozó vita eldöntése bármelyik esetben éppenúgy perre tartozik, mint a jogosságra vonatkozó más olyan kifogásnak az elbírálása, amely kifogás a megállapításnak a fent kifejtettek értelmében nem akadálya. A megállapító eljárásban hozott végzés ugyanis az ügyet nem rendezi minden irányban. Ha a bíróság a díjat és kiadást megállapította és végzését a 18. §-ban foglalt eljárási szabályok megtartásával hozta, ez a végzés is csupán az összegszerűség kérdésében, vagyis abban irányadó, hogy bizonyos tevékenységnek vagy kiadásnak mennyit tesz ki a pénzben kifejezett ellenértéke. Ezt a m. kír. Kúria az ügyvédi díj és kiadás megfizetése iránt indított perekben már ismételten (pl. a P. VI. 766/1928., P. VI. 4317/1928., P. VI. 8571/1928. számú határozatokban) elvi éllel juttatta kifejezésre. A fél tehát a szabályszerű megállapítás ellenére sincs elzárva attól, hogy a perben a jogalap köréből eredő kifogással védekezzék. Éppenígy az ügyvéd is pert indíthat a fél ellen olyan díjnak és kiadásnak a megfizetésére, amelynek megállapítását a bíróság mellőzte. A perben dől el azután az, hogy a fél tartozik-e a megállapított összeggel illetőleg hogy az ügyvéd követelheti-e a meg nem állapított összeget. (1931. dec. 14.) 1104. Ppé. 18. §. — Végrehajtást szenvedő beszámítási joga a pernyertes fél ügyvédje által a perköltségek erejéig kért végrehajtási eljárásban. A m. kír. Kúria jogegységi tanácsának 39. számú polgári döntvénye értelmében — ha a kielégítési végrehajtást a perköltség erejéig a Pp. 18. §-a alapján a pernyertes félnek az ügyvédje kéri, a végrehajtást szenvedő ebben az esetben is beszámíthatja a perköltségbe a pernyertes fél ellen már korábban hozott bírósági határozat alapján megillető követelését. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a beszámítás csak jog, de nem kötelezettség; következéskép — ha a fél azzal élni kíván, az ellenfélhez ily tartalmú nyilatkozatot tartozik intézni s csak ennek alapján áll be annak anyag jogi — az ellenfél követelését megszüntető, vagy csökkentő — hatása. (K. 1931. dec. 11. — P. II. 7611/1930.)