Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Anyakönyvi ügyek. 44—45. 21 45. 1912: LIV. t.-c. 33. §. Magyar állampolgárnak holttányilvánítása ügyében elszakított területi (külföldi) hatóság (bíróság) részéről hozott határozat alapján a holttányilvánítás magyar állami halotti anyakönybe nem jegyezhető be. Bra, A k . . ,-i törvényszék a Magyarország mai területén, 1888. évi szeptember hó 12-én született K. J.-et holttá nyilvánította és halála napjául az 1919. évi július hó 31. napját állapította meg. A b . . . -i követség megkereste a külügyminisztériumot az említett bírói határozatnak, valamint a határozat jogerősségét kimondó végzésnek a . . .-i állami anyakönyvvezető részére való kézbesítése iránt. A külügyminiszter úr az ügy iratait V, vármegye alispánja útján továbbította a sz . . ,-i állami anyakönyvvezetőnek. A megkeresésből nem tűnt ki, hogy az említett bírói határozatok milyen célból küldettek el az anyakönyvvezetőnek, de feltehető, hogy a megkeresés a holttányilvánításnak n hazai halotti anyakönyvbe való bejegyzését célozta. A sz . . ,-i állami anyakönyvvezető a megkeresés alapján a holttányilvánítást a hazai halotti anyakönyvbe utasítás nélkül bejegyezte. K. J. születési anyakönyvi kivonata szerint az 1919. évi július hó 31. napján, amely napot a k. . .-i törvényszék holttányilvánító határozata a vélelmezett halál napjául megállapított, magyar állampolgár volt, magyar állampolgár holttányilvánítása pedig a magyar bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A magyar jognak nincs ugyan olyan tételes belső (nemzeti) jogszabálya, amely ezt a jogelvet általános ságban kimondaná, de ez az álláspont felel meg egyes tételes szabályainkban (1894: XXXI. t.-c. 114. §-ában, az 1911:1. t.-c. 414. §-ának 4. pontjában, illetőleg az 1912. évi LIV. t.-c. 33. §-ának 2. pontjában) kifejezett jogelvnek és a kifejlődött bírói és közigazgatási gyakorlatnak, amelynek értelmében magyar állampolgárnak személyi állapotát tárgyazó minden — akár bírói vagy közigazgatási, akár peres vagy perenkívüli eljárásra tartozó — ügyében az eljárás a magyar hatóság (bíróság) kizárólagos hatáskörébe tartozik és ennélfogva a külföldi hatóságnak (bíróságnak) ilyen ügyben hozott határozatát a magyar jog szabályai értelmében érvényesnek elfogadni és azt Magyarországon végrehajtani nem lehet. Minthogy pedig a holttányilvánítás is személyi állapotot tárgyazó kérdés, az említett jogelvet a holttányilvánításra is alkalmazni kell. Ez a jogelv jut továbbá kifejezésre az 1930. évi XXXIX. t.c.-be iktatott magyar-jugoszláv egyezmény 25. cikkében is. Fentiek szerint a szóbanlévő külföldi bírói holttányilvánító határozat alapján a magyar álami halotti anyakönyvbe bejegyzés teljesítésének nem volt helye. (73119/1932. B. M. — M. K. L. 10.) Békeszerződéssel kapcsolatos belső elszámolási ügyek. 46. 1923: XXVIII. t.-c. Akár a belföldi adós elismerése, akár vegyes döntőbírósági ítélet alapján a külföldi Clearing-hivatal javára írt külföldi követelés belső elszámolásának jogossága ellen, ez utóbbi eljárásban az adós nem hozhat fel sikerrel oly