Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Államszolgálati ügyek 4—5. 3 mondás és a lemondásnak az illetékes hatóság részéről való elfogadása megtörtént. Minthogy azonban a vonatkozó főszolgabírói határozat panaszos részére annakidején ki nem kézbesíttetett s a kézbesítés a panaszosnak a bírósághoz 1928. évi március hó 22-én 1224/1928. K. sz. alatt beadott kérvényében foglaltak s a csatolt vétív szerint csak 1928. évi január hó 2 j-án történt meg: a bíróságnak meg kellett vizsgálnia azt, hogy a hivatali állásról történt lemondás és annak elfogadása tárgyában hozott határozat jogerős-e, és az ellátási igény elvesztését eredményezte-e? Általános jogelv, hogy valamely jogigényt érintő vagy terhes kötelezettséget megállapító határozat, csak szabályszerű kézbesítés esetén joghatályos, feltéve, hogy a kézbesítés elmaradása, az érdekelt hibájára nem vezethető vissza. Az iratok azt tanúsítják, hogy a határozat kikézbesítése szabályszerű vétív mellett megkíséreltetett, de panaszos ismeretlen helyre távozván, az kezeihez nem juthatott; nem vitás az sem, hogy panaszos állásának elhagyása után lakóhelyét be nem jelentette. Ily tényállás mellett, a hatóság terhére eső mulasztás esete csak akkor forogna fenn, ha megállapítható lenne, hogy az adott körülmények között a hatóságnak kötelességében állott a kézbesítést többször megkísérelni, végső esetben a határozatot a hivatalos lapban meghirdetni. A hatóságra háruló ezt a kötelezettséget azonban a bíróság meg nem állapíthatta. Ebben az esetben ugyanis, nem valamely rendelkezést vagy határozatot fellebbezés folytán felülbíráló, vagy valamely vitás kérdést a panaszos terhére eldöntő határozatról, hanem a felügyeleti jogkörben hozott olyan intézkedésről van szó, amely a panaszos akaratelhatározásának megfelelően rendelkezett a hivatali viszony megszüntetése iránt. Önkéntes, feltétel nélküli lemondás esetében pedig, a lemondást elfogadó határozat nem jelentkezik jogfosztó, marasztaló rendelkazésnek, úgyhogy az ilyen, különben szabályszerűen és az illetékes hatóság által hozott határozatot teljes jogkövetkezményekkel bírónak kell minősíteni akkor is, hí a határozat kézbesítése különben, másnemű határozatnál kifogás tárgyává volna tehető. Ezek után, minthogy a panaszosnak az az állítása, hogy lemondása nem önkéntes elhatározásának volt folyománya, csak akkor volna figyelembe vehető, ha panaszos valamely ellenállhatatlan kényszer fennforgását bizonyítaná: a bíróság panaszosnak nyugellátásához való igényét abban az esetben sem állapíthatná meg, ha panaszos munkaképtelensége különben szabályszerűen igazolva volna. (1560/1929. K. sz. — 1324. E. H. — 1929. máj. 28. — Kod. 1931. évi 3. füzet 84.) 5, 1912: XXV. t.-c. 6. §. a) Az állami közszolgálati jogban a Pénzügyi Szolgálati Szabályzat törvényes alkalmazásba vehető jogszabály akkor, ha a hatályos törvények vagy egyéb törvényes jogszabályok az adott esetre kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak, b) Az állásnak alapos indok nélkül való el nem foglalása t*