Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)
Testi sértés. (Btk. 301—313. §.) — Magánlaksértés. (Btk. 317—326. §.) 420—423. 147 N. K. J, és vádlott társai kapával és késsel felfegyverkezve, 1927. július 4-én örv. F. Gy.-né sértett elé állva, őt a szőlőjébe való bemenetelben erőszakosan megakadályozták. A sértettnek szabad mozgásában való ez az akadályozása a személyes szabadságától való megfosztás fogalma aiá esik és a Btk. 323. §. első bekezdésében meghatározott vétség tényálladékát kimeríti. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményében a fentérintett két bűncselekmény tényálladékát felismerte és bűnösségét megállapította. (B. HL 4813/1931. — 1931. december 15.) A lopás (333—343. §.). 423. Btk. 333. §. —A jogtalan eltulajdonításra irányuló célzat megvalósul az esetben is, ha vádlott az ingókat nem anyagi haszna végett veszi el, hanem ezt csak abból a célból teszi, hogy azokat a birtokostól elvonja úgy, hogy azok feletti rendelkezési jogot magának biztosítsaBtk. 75. §., Btk. 278. §. — A hisztériából folyó hipochondriás rendellenes lelkiállapot a szándék előre megfontoltságát nem zárja ki. K. A vádlott semmisségi panaszának a lopás bűntettére vonatkozó, valamint a védő semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett része arra az anyagjogi okra van alapítva, hogy vádlott az ingók elvételét nem jogtalan eltulajdonítási célzattal tette, hanem azért, hogy a sértett megölésének gyanúját magáról elhárítsa. Ez a panasz alaptalan. A kir. ítélőtábla az általa valónak elfogadott és e helyütt irányadó tényállásból ugyanis helyesen vonta le azt a következtetést, hogy vádlott az ingókat jogtalan eltulajdonítási célzattal vette el és pedig az ítéletében kifejtetteken kívül még azért is, mert a jogtalan eltulajdonításra irányuló célzat megvalósul az esetben is, ha vádlott az ingókat nem anyagi haszna végett viszi el, hanem ezt csak abból a célból teszi, hogy azokat a birtokostól elvonja, úgy, hogy azok feletti rendelkezési jogot magának biztosítsa. Már pedig vádlott az elvett 400 pengőt és arany karkötő órát saját lakására vitte és ott a pénzt egy éjjeli szekrénynek alsó polcához rajzszegekkel odaerősítette, az arany karkötő órát pedig piszkos gézdarabba göngyölve, a szemetes ládába dobta és ezzel az azok felett való rendelkezési jogot kizárólag magának akarta fenntartani. Az ingók felett való rendelkezés lehetőségének ily módon való biztosítása esetén a jogtalan eltulajdonítás célzatát nem zárja ki az, hogy vádlott az ingók elvételét az általa elkövetett más bűncselekmény, jelen esetben a gyilkosság bűntette felfedezésének meghiúsítása, illetőleg az őt terhelő gyanú elhárítása végett, vagy egyéb okból tette. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn vádlott bűnösségét a lopás bűntettében megállapította. A védő semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentett része arra az anyagjogi okra van alapítva, hogy vádlott sértettet 10*
