Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását 139 kizáró okok. (Btk. 105—125. §.J — Izgatás. (Btk. 171—184. §.) 412—414. egy cégvezetői joggal felruházott tisztviselő aláírásával ellátva adhat jogérvényesen, ilyennel azonban Cz. Gy. nem rendelkezett. De nem tartotta különösen meghatalmazásnak a 27. alszámú igazgatósági ülési jegyzökönyvet sem, amely a vádlott ellen tett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A másodfokú bíróság jogi álláspontja téves. A 27. alszámú igazgatósági ülési jegyzőkönyv ugyanis 1928. január 21-én, tehát a Cz. Gy. által a csendőrségen előterjesztett magáníndítványt követő napon kelt s ebben az foglaltatik, hogy a vádlott által elkövetett sikkasztás bűntettéről, a bűnvádi feljelentés megtételéről és a csendőri kihallgatásról az igazgatóságnak jelentés tétetett és erre az igazgatóság azt a határozatot hozta, hogy a Sz. J. vádlott ellen tett intézkedéseket megnyugvással tudomásul veszi. Ez az írásbeli határozat nyilvánvaló hozzájárulása az igazgatóságnak a Cz. Gy. által tett magánindítványhoz s félre nem érthető kifejezése annak, hogy a szövetkezet képviseletére hivatott igazgatóság a bűnvádi eljárást a vádlott ellen megindíttatni akarja. A Bp. 90. §-a sértett felet megillető magánindítvány tekintetében nem ír elő alakszerűséget, sőt világosan kifejezi, hogy az jegyzőkönyvbe bemondással is megtehető, — valamint határozatlan vagy hiányos bejelentés esetén annak helyesbítése vagy pótlása rövid úton eszközlendő. A törvény ezen rendelkezése következtében a sértettet nem lehet a magánindítványi jogától alakszerűségi hiány miatt megfosztani akkor, amikor kétségtelen, hogy a bejelentés és annak pótlása által a törvényes határidőben kifejezte azt az akaratát, hogy a vádlott ellen a bűnvádi eljárás megindítását kívánja, A jelen esetben tehát, miután Cz. Gy., mint a s.-i Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnök-igazgatója tette meg vádlott ellen feljelentését és a szövetkezet nevében a magánindítványt s utóbb a szövetkezet igazgatósági és felügyelő bizottsági együttes ülése is ezt a tényét helyeslőleg tudomásul vette, a vádbeli bűncselekmény bűnvádi üldözéséhez szükséges magánindítvány joghatályosan terjesztetett elő s így a másodfokú bíróság a vádlottat a vád alól tévesen mentette fel a magánindítvány hiánya címén (B. III. 3432/1931. sz. — 1932. január 13.) Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. (171.—184. §.) 414. Btk. 172. §. — A valóság vagy valótlanság nem tényálladéki eleme az izgatásnak, — A kritika, ha osztály elleni izgatást tartalmaz, a Btk. 172. §. alá esik. K. A másodbíróság ítélete ellen semmisségi panasszal élt: 1. a kir. főügyész a II. Bn. 28. §-a alapján a Btk. 92. §-nak alkalmazása miatt és 2. a védő a Bp. 385. §-nak 1. a) pontjának felhívásával a bűnösség megállapítása miatt, valamint a II. Bn. 28. §-a alapján a büntetés enyhítése végett. A bűnösség kérdésében használt védői panaszrész nyilvánvaló alapjai