Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A szándék és gondatlanság. (Btk. 75. §.) — A beszámítást 131 kizáró vagy enyhítő okok. (Btk. 76—94. §.J 399—401. összeütközött, a sértett a kerékpárról leesett és a jobb lábán 6 hétig tartó zuzódásokat szenvedett. Az alsófokú bíróságok a vádlottat az ellene emelt vád alól abból az tokból mentették fel, mert a sértett megsérülése miatt a büntetendő gondatlanság egyedül a lóíogatú kocsi ismeretlenül maradt kocsisát terheli, aki minden előzetes'jelzés nélkül a gépkocsi elébe fordult és ezen szabálytalansága által oly helyzetet teremtett, hogy a vádlott gépkocsiját hirtelen meg .nem állíthatta, s kénytelen volt gépkocsiját jobbra fordítani, amely kényszerű fordulat következtében a sértettet elütötte. Az alsófokú bíróságok azonban a gondatlanság kérdésének elbírálásainál figyelmen kívül hagyták a vádlott által is elkövetett azt a szabálytalanságot, hogy egy nagyforgalmú útkeresztezésnél akart előzést végrehajtani, holott a gépjárművek közúti forgalmára vonatkozó, akkor érvényben volt, szabályzat (57.000/1910. B. M. sz. rendelet 44. §-a) a forgalmas utcakeresztezéseknél a menetsebességnek szükséghez képest lépésben haladó kocsi sebességéig való mérséklését írja elő, amely rendelkezés kizárja azt, hogy ilyen helyeken előzés lenne eszközölhető. Az pedig kétségtelen, hogy vádlottnak ez a szabálytalan vezetése a sértett által elszenvedett sérüléssel okozati összefüggésbe hozható, még a lovas szekér kocsisának gondatlansága mellett is, mert a szabálytalan előzés következtében jutott vádlott az úttestnek jobb, vagyis arra az oldalára, ahol a szabályszerűen haladó kerékpárral való összeütközés megtörténhetett. Az előadottak alapján mindkét alsófokú bíróság ítéletének megsemmisítése mellett vádlott bűnösségét a vádnak megfelelően meg kellett állapítani. A Btk. 310, §-a második bekezdése szerint való minősítés azon alapszik, hogy vádlott mint igazolványos gépkocsivezető foglalkozásának szabályait szegte meg. A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria, súlyosító körülmény hiányában, enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét és a cselekmény elkövetése óta eltelt igen hosszú időt. De emellett a kiszabott fogházbüntetés végrehajtását is felfüggesztette, figyelembe véve azt a különös méltánylást érdemlő körülményt, hogy vádlotton kívül egy másik járómű vezetőjét is gondatlanság terheli a balesettel okozati összefüggésben, és hogy a sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta. Egyébként is ettől a rendelkezéstől a kir. Kúria a vádlott jövőbeli magaviseletére kedvező hatást vár. (B. I. 4498/931. sz. Budapest, 1932. márc. 9.) A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76 94. §.) 401. Btk, 89., 175. §. — Bűnösségi körülmények mérlegelése. — Hivatalból üldözendő cselekmény tekintetében nem enyhítő körülmény az, ha a sértett a vádlott megbüntetését nem kívánja. K. A m. kir. Kúria elhagyta az alsóbbfokú bíróságok által enyhítő körülményül felhozott azt a tényt, hogy „sértettek nem kívánták vádlottak 9*