Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A büntetések (Btk. 20—64. §.) 388—390. 123 390. Btk. 62. §. B. P. 24. 575. 477. §§. Á. T. V. 12. §. — Oly esetben, mikor a törvénynek különös rendelkezése folytán az el­járás a kir. ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékek kivételes hatáskörébe van utalva, a Btk. 62. §.-a szerinti objektív eljárásra és az ügy érdemére vonatkozó döntés kimondására az a kir. törvényszék illetékes, melynek kivételes hatáskörébe tartoznék az ügy akkor, ha a bűnvádi eljárás valaki ellen meg­indítható volna. —AB. P. 477. §. 1. bekezdése szerinti illetékes­ség csupán a rendes hatásköri szabályok keretén belül érvénye­sülő iletékességre vonatkozik. A kir. Kúria jogegységi tanácsa: A m. kir. Kúria büntető jogegységi ta­nácsa kimondja, hogy a gyulai kir. törvényszék B. I. 1821/11/1931. sz. ítéleté­vel megsértette a törvényt annyiban, amennyiben a Btk. 62. §-a s a Bp. 575. §. 1. pontja, 477. és 578. §-ai alapján oly nyomtatványnak elkobzását és meg­semmisítését mondotta ki, amelynek tartalma az 1921: III. t.-c. 7. §-a alá eső vétség tényálladéki elemeit is magában foglalja, holott ezen vétségek eseteiben az eljárás az 1921:111, t.-c. 12. §-a értelmében a kir. ítélőtáblád székhelyén működő kir. törvényszékeknek hatáskörébe tartozik. Indokolás: I. A gyulai kir. törvényszék B. I. 1821/11/1931. számú íté­letével a Turócszentmártonban nyomtatott, „Még egyszer a volt Felső Ma­gyarországról" című nyomtatványnak elkobzását és megsemmisítését a Btk. 62. §. a) és a Bp. 575. §. 1. pontja, 477. és 578. §§. alapján elrendelte azért, mert annak tartalma a Btk. 172. §. második bekezdése alá eső s az 1912: LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének és az 1921: III. t.-c. 7. §. «Lső békezdése alá eső, a magyar állam és a magyar nemzet megbe­csülése elleni vétségnek tényálladéki elemeit foglalja magában s mert bűn­vádi eljárás senki ellen sem volt indítható. II. Ez a nyomban jogerőre emelkedett ítélet törvénysértő, mert az 1921: III. t.-c. 12. §-a értelmében az ezen törvényben meghatározott bűn­cselekmények eseteiben az eljárás a kir. ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékeknek hatáskörébe tartozik. Igaz ugyan, hogy a Bp. 477. §. első bekezdése értelmében a Btk. 62. §-ában meghatározott ilyen esetben a nyomtatvány elkobzásának és meg­semmisítésének bírói kimondását a 24. §. szerint illetékes törvényszéknél kell kérni, a 24. §. szerint pedig az eljárásra az a törvényszék illetékes, amely­nek vizsgálóbirája a nyomtatvány lefoglalását legelőbb elrendelte, jelen esetben pedig a gyulai kir. törvényszék vizsgálóbirája rendelte el a nyomtat­vány lefoglalását. Ámde ezek a rendelkezések csupán a rendes hatásköri szabályok ke­retén belül érvényesülhető illetékességre (megelőzésre) vonatkoznak, de nem nyerhetnek alkalmazást oly esetben, midőn a törvénynek valamely különös rendelkezése (pl. Bpé. 15. §. második bekezdése, valamint az 1921:111. t.-c. 12. §-a) folytán az eljárás a kir. ítélőtáblák székhelyén működő kir. tör­vényszékek kivételes hatáskörébe van utalva. Ilyen esetben tehát, tekintet nélkül arra, hogy a nyomtatvány lefogla-

Next

/
Thumbnails
Contents