Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

120 Hatásköri ügyek. amiáltal annak a jogi álláspontjának adott kifejezést, hogy ebben az ügyben a további eljárás az ö hatáskörébe nem tartozik. Másfelöl a m. kir. Közigazgatási Bíróság a hozzá áttett panaszok tekintetében a saját hatáskörét nem állapította meg. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a Közigazgatási Bíróság, amelyek közül pedig az egyiknek kétségtelenül a hatásköréhez tartozik a további eljárás, ugyanarra az ügyre nézve mondotta ki jogerősen, hogy a további eljárás hatásköréhez nem tartozik. A fölmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság, a Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A panaszosok panaszkérelme lényegében arra irányult, hogy a KőrösTisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál, amely az ártérfejlesztést (pótártérfejlesztést) különböző vízszínek szerint eszközölte, a különböző vízszínek között és a fölvett legalacsonyabb vízszín alatt fekvő területek egymás közötti hozzájárulásának új arányszámai, amelyeket a m. kir. földmívelésügyi miniszter 50.599/1929. X. 1. számú határozatával 0-5 : 1 : 2-5 : 7 arányban szabott meg, a reájuk nézve kedvezőbb 1 : 3-5 : 6*5 : 95 : 12 arányban állapíttassanak meg. Ezek szerint a panaszok kétségkívül az 1884: XIV. t.-c, 15. §-a alapján hozott határozat ellen irányulnak. A m. kir. földmívelésügyi miniszternek ilyen tartalmú határozata ellen irányuló panaszok elbírálását pedig az 1896: XXVI. t.-c. 59. §-ának 4. pontja kifejezetten a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalja. A Közigazgatási Bíróság hatáskörén nem változtat az a körülmény, hogy az új hozzájárulási arányszámok megállapítása az ármentesítés alapbefektetéseiből eredő terheken és ezek járulmányain felül a belvízrendezés, fenntartási és üzemköltségeire is kiterjed, s hogy a belvízrendezés költségei viselésének arányszámai megállapítását — amennyiben az ártérhez tartozó területekről van szó — önállóan sem az 1896: XXVI. t.-c, sem más törvényes rendelkezés — az 1923: XLI. t.-c. 7. §-át is ideértve — a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe nem utalja. Nem változtat pedig azért, mert bár igaz, hogy a Közigazgatási Bíróság hatásköre rendszerint csak a hozzáutalt vitás kérdés tárgyalására és eldöntésére terjed ki. Ámde az 1896: XXVI. t.-c. 17. §-ának második bekezdése szerint olyan esetekben, melyekben a Közigazgatási Bírósághoz tartozó vitás kérdéssel más oly, különben a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozó kérdés kapcsolatos, melynek együttes elbírálása nélkül a bíróság elé tartozó főkérdés el nem dönthető, az előbbi felett is a Közigazgatási Bíróság határoz. ...Mint a fejben... Ez a főkérdés, amely a kifejtettek szerint a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik, azzal a különben közigazgatási hatótági hatáskörébe tartozó mellékkérdéssel kapcsolatos, hogy a belvízrendezés költségei tekintetében fennálló érdekeltséget a hozzájárulási arányszámok megállapításánál kellő mértékben vették-e számításba. Tekintve, hogy az aiányrzámok megállapítása mind az ármentesítés alapbefektetési, mind a belvízszabályozás fenntartási és üzemköltségei tekintetében egységesen tör-