Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Közigazgatási jog. Minthogy pedig a törvény a családi pótlékra való igény jogosultság szempontjából a mostohagyermek törvényes házasságából és házasságon kívül történt születése közt megkülönböztetést nem tesz és az igényjogosultságot a mostohagyermek után ily megkülönböztetés nélkül állapítja meg: nyilvánvaló, hogy az alkalmazottat az egyébként megkívánt törvényes feltételeknek megfelelő mostohagyermeke után akkor is megilleti a családi pótlék, ha ez a mostohagyermek a feleségtől házasságon kívül született. A magyar királyi belügyminiszter tehát törvényes alap nélkül utasította el a panaszost arra irányuló kérelmével, hogy A. és R. nevű mostohagyermekei után, akik az ő feleségének házasságon kívül született gyermekei, családi pótlékot állapítson meg. Ezért az ez ellen az elutasító rendelkezés ellen irányuló panasznak helyet adni, a panaszosnak törvénytelen származású mostohagyermekei után családi pótlékra való igényjogosultságát megállapítani s a magyar királyi belügyminisztert további megfelelő eljárásra kötelezni kellett. (4145/1926. — K. sz. 1927. máj. 31. — Pkjt. XII. 74.) Ipari ügyek. 77. 1922: XII. t.-c. Azok iparűzése, akik az 1922: XII. t.-c. hatálybalépése előtt üzletvezető alkalmazásának kötelezettségével kaptak ipar jogosítványt. V. M. Aki az 1922: XII. t.-c. hatálybalépése előtt képesítéshez kötött ipar gyakorlására képesített üzletvezető alkalmazásának kötelezettsége mellett kapott iparigazolványt vagy iparengedélyt, amennyiben ipar jogosítványa utóbb az iparűzési jogról való lemondás, az iparnak nem gyakorlása, avagy az iparűzési jog elvonása vagy visszavonása következtében hatályát veszti, iparának gyakorlására új iparengedélyt, illetőleg új iparigazolványt csak abban az esetben kaphat, ha az önálló iparűzésnek egyéb feltételein felül az illető iparra megállapított szakképzettségét is saját személyében igazolja. A szakképzettség hiányát üzletvezető alkalmazásával pótolni és új ipar jogosítványt üzletvezető alkalmazásának kötelezettségével kiadni nem lehet. (141.798/1930. K. M. sz. r. — M. K. XLIX. 4. sz.) 78. 1922: XII. t.-c. 26. §. A „mester" címnek szerzett jog alapján való használata. K. M. Az 1922: XII. t.-c.-be iktatott ipartörvény 26. §-a, valamint e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 78.000/1923. K. M. számú rendelet 52. §-a szerint azok az iparosok, akik valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására a törvény életbelépéséig iparigazolványt, illetőleg ,.iparengedélyt" nyertek, a „mester" címet cégükben, nyomtatványaikon és hirdetéseikben akkor is használhatják, ha a mestervizsgálatot le nem teszik. Felmerült kételyek eloszlatása végett megállapítom, hogy a „mester" címnek az említett rendelkezések értelmében szerzett jog alapján használata azokat az iparosokat is megilleti, akik a törvény életbelépése előtt valamely képesítéshez kötött ipart saját személyükben igazolt szakképzettség alapján elnyert iparigazolvány, illetőleg iparengedély birtokában űztek, de iparuk