Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

32 Közigazgatási jog. 1865/ft. III. 1927. sz. igazolvány szerint a vitézi cím adományoztatott. 1929. április 10. X. Y. aktő". (55.300/1930. B. M. sz. körr. — M. K. XLVIII. évi. 36. sz.) Békeszerződéssel kapcsolatos belső elszámolási ügyek. 74. 1923: XXVIII. t.-c. 33. §. Az elhalt cégtulajdonos által elismert külföldi követelésből az örökösök, akik az üzletet a régi cég alatt ugyan, de újonnan alakult közkereseti társaság jogala­nyisága mellett folytatják, abban az esetben, ha a hagyatéki tar­tozások a hagyatéki vagyont meghaladják, csak annyit kötelesek megfizetni, amennyi a külföldi követelésre, mint hagyatéki tar­tozásra a csődtörvény rendelkezései alapján megillető kvóta sze­rint abban az esetben jutott volna, ha a hagyaték ellen annak idején csőd nyittatott volna. A külföldi követelés ezen aránylagos részének megfizetése alól nem mentesíti az örökösöket az a körülmény, hogy az örö kösök, egyes hagyatéki tartozások kiegyenlítésére, a meglevő hagyaték teljes értékét elérő összeget fizettek ki. Kb. I. Néhai F. F., mint az azonos szövegű cég egyedüli tulajdonosa, a szóban levő tartozás fennállását a maga egészében elismervén, a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal a tartozás összegét — a trianoni béke­szerződés 231. cikke alapján — a brit Clearing-hivatal javára írta, s F. F.-t felszólította a tartozás kiegyenlítésére; majd az időközben elhalt F. F. örö­köseit és özvegyét, mint akik a cég üzletét folytatják, illetőleg az ezek tulajdonát tevő céget, a fizetési meghagyás ellen beadott előterjesztésük­kel elutasította. II. Nincs oly törvényes intézkedés, amely valamely egyéni cég elhalt tulajdonosának — a cég üzletét öröklési joguk alapján folytató — örökö­seit a cég tartozásaiért korlátlanul, vagyis az örökölt vagyon értékét meg­haladó mértékben felelősséggel terhelné. A panaszos kiskorúakat tehát, akik apjuk üzletét annak halála után — nem szerződéssel történt átruházás alapján, tehát nem az 1908: LVII. t.-c. hatálya alá eső módon, hanem örökösökként a régi cég alatt ugyan, de újonnan alakult közkereseti társaság jogalanyisága mellett — folytat­ták, apjuk üzleti tartozásai csupán az örökösöket az örökhagyó tartozásaiért terhelő felelősség korlátai közt, vagyis csupán a F. F.-ről reájuk szállott vagyon erejéig terhelik. Az új jogalanyisággal alakult új cég pedig ebben a minőségében a korábbi cég tartozásaiért egyáltalán nem felel. A panaszosoknak az az érvelése, hogy mivel ők a meglévő hagyaték teljes értékét elérő összeget fizettek ki egyes hagyatéki tartozások kiegyen­lítésére, a még kiegyenlítést nem nyert hitelezők tőlük már semmit sem követelhetnek, nem alapos, mert az örökösöknek, ha a hagyaték az összes tartozások kiegyenlítésére nem elég, nincs jogukban csupán egyes hitele­zőket kielégíteni, hanem valamennyi hitelező aránylagos kielégítése céljá­ból a hagyaték ellen csődöt kell kérniök; és ha ezt elmulasztják, s a ha­gyatéki vagyont csak egyes hitelezők kielégítésére fordítják, a ki nem elé-

Next

/
Thumbnails
Contents