Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

•28 Közigazgatási jog. ne nyerjen akkor, ha a megjelölt állásokon való működés kényszer folyománya volt és utóbb igazolást is nyert. És hogy a törvény rendelkezését minden esetben alkalmazni kell, azt kétségtelenné teszi a szóban levő törvényszakasz 6. pontjának nemzetgyűlési tárgyalása is, amelyből megállapítható, hogy e törvényrendelkezés a törvényjavaslat eredeti szövegezésének megfelelően — több ellenindítvány elvetése mellett — a javaslatot képviselő miniszter olyan kijelentése után fogadtatott el, hogy jóllehet jóhiszemű egyének, sőt olyan köztisztviselők is vállalkoztak ezeknek a forradalmi állásoknak a betöltésére, akiket utóbb felettes hatóságuk is igazolt és bár hangsúlyozza azt, hogy ezekkel szemben a törvénynek rendelkezése nem kíván dehonestáló lenni, — mégis mindenesetre ezek is a törvény rendelkezései alá esnek. Ezek szerint dr. V. K. a tiszti főügyészi állásra jelölhető és reá érvényes szavazat leadható nem volt. Ennek dacára a bíróság a választás megsemmisítésére irányuló panasznak helyet nem adott a következő okokból: Az 1886: XXII. t.-cikk ezidőszerint is hatályos 69. §-ának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés kétségtelenné teszi, hogy a lelépő tisztviselők (elöljárók) a szóbanlévő választó közgyűlésen jogosan gyakorolhatták szavazati jogukat — éppenígy a névszerint kifogásolt N. I. I. oszt. aljegyző és I. B. fogalmazó, mint közgyám, minthogy az 1886: XXII. t.-c. 63. §-a szerint az elöljáróság tagja az 58. §. rendelkezéséhez képest szavazati joggal bírtak. Figyelemmel ezek után arra, hogy a megválasztott dr. H. B.-ra 36 érvényes szavazat adatott le, a mindössze 2 szavazatot nyert panaszos akkor is kisebbségben marad, ha a dr. V. K. a fentebbiek szerint érvénytelenül leadott 26 szavazat a panaszos javára esett vagy számítható volna. A távollevő vagy szavazati jogukkal nem élt képviselők szavazatai semmikép sem vehetők figyelembe, és ha helytálló lenne panaszosnak az az állítása, hogy ezek azért nem szavaztak, mert dr. V. K. jelölését törvénytelennek tartották: akkor okszerű következtetés szerint éppen a két másik jelöltet támogatták volna szavazatukkal. Minthogy a bíróság megállapítása szerint dr. V. K.-nak, bár törvényes alap híján történt jelölése a választási eredmény kialakulását döntőleg nem befolyásolta: az egyébként sikeresen nem kifogásolható választási eljárás megsemmisítésére törvényes alap nincs. (4569/1930. K. sz. — 1302. E. H. — Kod. 1931., 2. füzet, 42.) 65. 1929: XXX. t.-c. 42. §. 4. bek. Megyei város (község) képviselőtestületének a legtöbbadófizetés címén tagja nem lehet az, aki az ú. n. tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának tagja, vagy helyettese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa, vagy politikai megbízott volt. (4962/1930. K. sz. — 1303. E. H. — Kod. 1931., 2. füzet, 44.) 66. 131.000/1923., 141.000/1924. B. M. sz. r. A községi rendőrökre, mint tisztviselői teendőket nem végző községi alkalmazottakra, a 131.000/1923., illetve a 141.000. és 142.000/1924. B. M. számú körrendeletek rendelkezései ki nem terjednek, hanem