Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

14 Közigazgatási jog. kat választani, a polgármester az 1929. évi szeptember hó 26-ára kitűzött közgyűlés tárgysorozatába mégis törvényes alapon vette fel az örökös tagok megválasztását s ez a közgyűlés — a törvényben megszabott kötelességének megfelelően — törvényes alapon foganatosította a választást. Az örökös tagok megválasztása céljára szolgáló kijelölést foganatosító kijelölő bizottság megbízatása — a 3000/1929. B. M. eln. számú rendelet nyolcvannegyedik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint — csupán az újra alakítandó törvényhatósági bizottság működésének megkezdésével szűnik meg. Az 1929. évi július hó 22. napjára kitűzött örökös tagválasztás alkalmából alakított kijelölő bizottság tehát a kijelölést az 1929. évi szeptember hó 27. napján megtartott örökös tagválasztás céljára is törvényes alapon gyakorolta, mert ebben az időben az új törvényhatósági bizottság működését még nem kezdte meg, sőt még meg sem alakult. Az, hogy az igazoló bizottságban az egyik rendes tag helyén egy póttag gyakorolta a jogokat, a bizottság működésének törvényességét nem érinti, mert a póttag rendeltetése épen az, hogy valamelyik rendes tag akádályoztatása esetén annak helyébe lépjen. Nincs törvényes akadálya annak, hogy az a személy, akit a törvényhatósági bizottság örökös tagul — a kijelölő bizottság jelölése ellenére — nem választott meg, később a törvényes formák közt örökös tagul mégis megválasztassék. Az tehát, hogy L. Lajost és J. Istvánt a törvényhatósági bizottságnak 1922. évi július hó 22, napján megtartott közgyűlése örökös tagokul — jelöltetésük ellenére — nem választotta meg, nem állhat útjában annak, hogy a nevezettek örökös tagokul később mégis érvényesen megválasztassanak. Az 1929. évi szeptember hó 27. napján megtartott törvényhatósági köz gyűlésnek módjában állott a nevezettek megválasztását ismét mellőzni. Ha azonban ezt a közgyűlés nem tette, hanem a nevezetteket előzetes szabályszerű jelölés alapján, örökös tagokul megválasztotta: ezzel a nevezettek törvényesen megválasztottaknak tekintendők, annak ellenére, hogy egy korábbi alkalommal a megválasztásukhoz szükséges szavazattöbbséget nem nyerték el. Minthogy ezek szerint a panaszban felhozottak az örökös tagválasztás érvénytelenségének megállapítására nem alkalmasak: az erre irányuló panasznak helyet adni nem lehetett. (7427/1929. K. sz. 1929. XI. 12. — M. K. XLVIII. 33—34.) 25. 1929: XXX. t.-c. 4. §. A kereskedelmi és iparkamarák által a törvényhatósági bizottságba küldendő tagok arányszáma. Kb. Az 1929: XXX. t.-c. 4. §-ának 6. bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az érdekképviseleti bizottsági tagok kiküldésénél arra kell törekedni, hogy az egyes érdekeltségi csoportok keretein belül levő érdekeltségek aránylagos képviselethez jussanak. Az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagok választásának szabályozása lárgyában kibocsátott 3217/1929. B. M. eln. r. 15. bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az arányt a kamara közgyűlése állapítja meg s hogy ennélfogva a kamara közgyűlésének feladata annak megállapítása, hány tag választassák a kereskedők és mennyi az iparosok közül? Ezekből a rendelkezésekből kitűnik, hogy