Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

4 Közigazgatási jog. Közigazgatási jog. Államszolgálati ügyek. 6. 1912: XLV. t.-c. 10., 20. §. a) Ha a szolgálati idő különböző szolgálati ágakban és hivatalokban telt el, az 1912: LXV. t.-c. 20. §-ának az a rendelkezése, hogy a nyugdíj szempontjából be­számítható szolgálati idő megállapításánál az egész éveken felüli töredékidőt, ha az hat hónapnál több, egész évnek kell számí­tani, ha pedig ennél kevesebb, figyelmen kívül kell hagyni, — csak a szolgálati idők egyesített végösszegénél, nem pedig az egyes szolgálati idők külön számításánál nyer alkalmazást. b) A 7000/1925. M. E. számú rendelet 89. pontjának helyes értelme az, hogy a rendelkezési állományba helyezett s ez alatt szolgálattételre berendelt alkalmazott nyugdíja megállapításánál a rendelkezési állományban töltött egy évet és külön még azt az időt is be kell számítani, ameddig ezalatt berendelés folytán tényleges szolgálatot teljesített. (1642/1928. K. sz. — 1281. E. rí. — Kod. 1930., 4. füzet, 112.) 7. 1912: XLV. t.-c. 56., 57. §. Állami tisztviselő árvája a neve­lési járulék szempontjából nem tekinthető szülőtlennek, ha az atyja után járó özvegyi nyugdíjat mostohaanyja élvezi. Kb. Néhai Sz. I. állami igazgató-tanító első házasságából született négy kiskorú gyermekének gyámhatóságilag kirendelt gyámja a panaszos ifj. Sz. I. a kiutalt nevelési járulékoknak kétszeres összegben való megállapítását és folyósítását kérte a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől, mert az özvegyi nyugdíjat élvező mostohaanya az elhalt férj első házasságából szár­mazott kiskorúak eltartásáról nem gondoskodik, a gyermekekkel való közös háztartást is megszüntette, úgy hogy az özvegyi nyugdíj V.\ része az 1912 évi LXV. t.-c. 56. §. rendelkezéséhez képest, már a kiskorúak gyámjának, panaszosnak kezeihez ki is adatik. A miniszter a kérést, az idézett törvény 64. §-ának első bekezdésében és a 67. §. második bekezdésében foglaltak figyelembevételével, mint törvé­nyes jogalappal nem bíró kérelmet, elutasította. Ez ellen a határozat ellen irányul a panasz, amelyben panaszos azt vitatja, hogy a gyermekek a magasabb nevelési járulékhoz törvényes igény­nyel bírnak, mert édesanyjuk is elhalálozván, ők szülőtlen árvák; de igényük fennáll a törvény 67. §. második bekezdése alapján is, mert az olyan atyát­lan árvák, akiknek anyja bármely okból özvegyi nyugdíjra igényt nem tart­hat, szülőtlen árváknak tekintendők, az anya alatt pedig kizárólag az édes­anyát kell érteni, aki pedig már életben nincs. A bíróság a panaszt nem találta kellő alappal bírónak és annak helyet nem adhatott a következő okokból: Az 1912: LXV. t.-cikk 67. §. második bekezdése értelmében szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekinteni, akiknek

Next

/
Thumbnails
Contents