Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

4 Közigazgatási jog. Közigazgatási jog. Államszolgálati ügyek. 6. 1912: XLV. t.-c. 10., 20. §. a) Ha a szolgálati idő különböző szolgálati ágakban és hivatalokban telt el, az 1912: LXV. t.-c. 20. §-ának az a rendelkezése, hogy a nyugdíj szempontjából beszámítható szolgálati idő megállapításánál az egész éveken felüli töredékidőt, ha az hat hónapnál több, egész évnek kell számítani, ha pedig ennél kevesebb, figyelmen kívül kell hagyni, — csak a szolgálati idők egyesített végösszegénél, nem pedig az egyes szolgálati idők külön számításánál nyer alkalmazást. b) A 7000/1925. M. E. számú rendelet 89. pontjának helyes értelme az, hogy a rendelkezési állományba helyezett s ez alatt szolgálattételre berendelt alkalmazott nyugdíja megállapításánál a rendelkezési állományban töltött egy évet és külön még azt az időt is be kell számítani, ameddig ezalatt berendelés folytán tényleges szolgálatot teljesített. (1642/1928. K. sz. — 1281. E. rí. — Kod. 1930., 4. füzet, 112.) 7. 1912: XLV. t.-c. 56., 57. §. Állami tisztviselő árvája a nevelési járulék szempontjából nem tekinthető szülőtlennek, ha az atyja után járó özvegyi nyugdíjat mostohaanyja élvezi. Kb. Néhai Sz. I. állami igazgató-tanító első házasságából született négy kiskorú gyermekének gyámhatóságilag kirendelt gyámja a panaszos ifj. Sz. I. a kiutalt nevelési járulékoknak kétszeres összegben való megállapítását és folyósítását kérte a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől, mert az özvegyi nyugdíjat élvező mostohaanya az elhalt férj első házasságából származott kiskorúak eltartásáról nem gondoskodik, a gyermekekkel való közös háztartást is megszüntette, úgy hogy az özvegyi nyugdíj V.\ része az 1912 évi LXV. t.-c. 56. §. rendelkezéséhez képest, már a kiskorúak gyámjának, panaszosnak kezeihez ki is adatik. A miniszter a kérést, az idézett törvény 64. §-ának első bekezdésében és a 67. §. második bekezdésében foglaltak figyelembevételével, mint törvényes jogalappal nem bíró kérelmet, elutasította. Ez ellen a határozat ellen irányul a panasz, amelyben panaszos azt vitatja, hogy a gyermekek a magasabb nevelési járulékhoz törvényes igénynyel bírnak, mert édesanyjuk is elhalálozván, ők szülőtlen árvák; de igényük fennáll a törvény 67. §. második bekezdése alapján is, mert az olyan atyátlan árvák, akiknek anyja bármely okból özvegyi nyugdíjra igényt nem tarthat, szülőtlen árváknak tekintendők, az anya alatt pedig kizárólag az édesanyát kell érteni, aki pedig már életben nincs. A bíróság a panaszt nem találta kellő alappal bírónak és annak helyet nem adhatott a következő okokból: Az 1912: LXV. t.-cikk 67. §. második bekezdése értelmében szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekinteni, akiknek