Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Büntetőjog es bűnvádi eljárás 1878 : V. törvénycikk, büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. II. fejezet. A büntetőtörvénykönyv hatálya terület és személyek tekintetében. (5—19. §.) 323. Btk. 11. §.; Bp. 446. §. Külföldi felmentő ítélet nem azonos a büntetés elengedésével, ha az ítélet ellen a külföldi jog szerint újrafelvételnek van helye. Külföldi bíróság ítélete ellen magyar bíróság előtt újrafelvételnek nincs helye. K. A magyar törvény szerint a felmentő ítélet, ha perorvoslattal nem is támadtatik meg, nem jár azzal a következménnyel, hogy a cselekmény megszűnik büntethető lenni, mert hiszen az elévülési határidőn belül újrafelvételnek lehet helye, amelynek eredményeként a cselekmény büntethető. Ez a felmentő ítélet tehát csak abban az esetben volna a büntethetőséget megszüntető ok, ha az esküdtbíróság felmentő ítéletével szemben az ausztriai bűnvádi eljárási törvények az újrafelvételt nem engednék meg. Az ausztriai törvények azonban (nevezetesen az osztr. bprt. nov. 355. és köv. §-ai) az újrafelvételi megengedik és így a Btk. 11. §-a szempontjából a bűnvádi eljárás lefolytatásának nincs akadálya. Res iudicata-ról sem lehet szó, mert a Btk. 5—18. §-ainak rendelkezéseit a bírói gyakorlat mindig úgy értelmezte, hogy miután a külföldi bíróság ítélete a magyar állam területén végre nem hajtható, az itt egyáltalán nem bír joghatállyal, kivéve a törvényben kifejezetten elismert (Btk. 13. §.), vagy a bírói gyakorlat által elfogadott (büntetett előélet) részleges joghatályt. Ezért — amint azt a B. H. T.-ba 246. sz. a. felvett határozat kifejti — még a Btk. 15. §-a esetében is a külföldi bíróság által hozott marasztaló ítélettől függetlenül a hazai eljárás szabályai szerint beszerzendő bizonyítékok alapján köteles a magyar bíróság ítélni és csak a bűnösségnek ilyen módon való megállapítása esetén alkalmazhatja a mellékbüntetést. A bűnügy tehát a magyar bíróság által a wieni esküdtbíróság felmentő ítéletére való tekintet nélkül tárgyalandó le. Már a kifejtettekből nyilvánvaló, hogy téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja is, amely szerint a jelen esetben a magyar bíróságok előtt újrafelvételnek volna helye.