Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 91 Gyermektartási ügyek. 307. tulajdonukban álló temetőkben a temetkezés jogát saját híveikre korlátozhatják. A felekezeteknek épen ez a joga tette a kir. tábla szerint szükségessé oly községi temető létesítését, mely minden halott részére egyaránt igénybevehető. Ez a felekezeti jog az illető felekezethez nem tartozott egyén hullájának eltemetése elé a felekezetének megfelelő vagy más, de temetkezési helyül szabadon felhasználható felekezeti temető, esetleg községi temető hiányában olyan akadályokat gördít, amelyek az eltemetést legalább bizonyos időre elodázhatnák. Ennek elhárítására szolgál a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonosságáról rendelkező 1868: LIII. t.-c. 22. §-a, mely szerint a temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Ennek a törvényes rendelkezésnek esetleges alkalmazása az 1876: XIV. t.-c. 115. §-ában foglalt felelősségrevonás jogkörénél fogva közigazgatási hatáskörbe tartozik. Ezek szerint a felekezetek (az elismertek az 1895: XLIII. t.-c. 21. §-a alapján) a temetkezés jogát a saját temetőikben a vallási és egyházi téren fennálló önkormányzati joguk alapján is saját híveikre korlátozhatják és ennek határt ideiglenesen csak a közigazgatási hatóság rendelkezése szabhat. Valamely felekezeti temetőben való temetkezés lehetősége tehát részben felekezeti önkormányzati, részben közigazgatási jogi kérdés, de semmiesetre sem magánjogi viszonyból származó követelés. Minthogy pedig nincs oly külön törvényes rendelkezés, mely a vitás kérdés eldöntését bírói útra utalná, s minthogy oly esetben, ha maga a jog a tárgyánál fogva nem tartozik a bíróság elé, úgy a jog birtokának védelme és ezzel a megállapítása sem tartozik oda, ennélfogva — a kir. ítélőtábla álláspontja szerint — valamely felekezet temetőjébe! való temetkezés feltételeinek jogszerűsége polgári per útján el nem bírálható. — Az a tény, folytatja a táblai ítélet indokolása — hogy a felperes a sírhelyekért az alperesnek ellenszolgáltatást nyújtott és sírboltot emelt, a felek közt magánjogi viszonyt létesített ugyan, az ebből a jogviszonyból esetleg származható követelés azonban a temetkezés tűrésére vonatkozó jog msgállapítására ki nem terjed és így polgári peres eljárásnak alapja sem lehet. Gyermektartási ügyek. 307. 1894: XXXI. t.-c. 97. §.; 1930: XXXVI. t.-c. 137- §. L Lejárt tartásdíj érvényesítésére vonatkozó igény akkor sem kártérítés jellegű, ha a kérelemnek a hatóságnál történt előterjesztését megelőző időben lejárt részletekről van szó. A követelés lejárta ugyanis a követelés eredeti jogi természetén nem változtat és a hatáskörre nincs befolyással. II. A törvényesen válófélben levő szülők gyermekeinek tartása ügyében a rendes bíróság hatásköre a házassági bontóper íolyamatbatételével kezdődik és ennek jogerős befejeztével véget ér. Vagyis ez időpont után a gyermektartás kérdésében való határozás joga — akár élt megelőzően jogával a házassági per bírósága, akár nem — most már végérvényesen a gyámhatóságra hárul át. III. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV.