Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. Cselédügyek. 294—298. S7 II. A tiltott hatósági közreműködés mellett létesült munkaszerződés nem tekinthető olyannak, amelyet az 1898: II. t.-c.-ben meghatározott módon kötöttek. Már pedig az olyan, bár gazdasági munka teljesítésere nézve létrejött szerződés, amelyet nem az 1898: II. t.-c.-ben és így tehát annak 10. és 16. §-ában meghatározott módon kötnek meg, az idézett törvény 8. §-ának 2. bekezdése értelmében közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. (1931. febr. 16. — 1930. Hb. 47. sz.) V. ö.: Gr. 1929. 317. sz. határozattal. 296. 1907: XLV. t.-c. 1. §. Nem gazdasági cseléd az olyan szőlőkapás, aki mint időszaki munkás nem kötötte le egész munkaerejét, nem tartozott a munkát személyesen végezni, hanem annak egy részét mással végeztette. (1930. okt. 18. — 1930. Hb. 28. sz.) Egyező: Gr. 1930. 292. sz. hat. 297. 1907: XLV. i.-c. 1. §. Részes juhász, aki amellett konvenciót is kap, — nem cseléd. (1930. okt. 18. — 1930. Hb. 32. sz.) Hb. A részes juhász vagy kizárólag a saját állatait, vagy a gazdáéval közös juhállományt kezeli, őrzi és gondozza; mint ilyen önállóan jár el; de az említett munkálatokat nem is köteles állandóan maga végezni, hanem azokat bojtárra is bízhatja, aki az ő saját cselédje. Már ebből is nyilvánvaló, hogy a részes juhász szolgálata nemcsak a személyességet és folytonosságot, amely minden cselédszerződésnek elengedhetetlen előfeltétele, de a gazdával szemben azt a szoros alárendeltséget is nélkülözi, amely nélkül cselédszolgálat nincsen. Végül nélkülözi a tőke és a munka viszonyában a munka-elem kizárólagosságát is, mert a részes juhász nem csupán a munkájával, hanem vagyonnal is járul a másik szerződő féliel közösen célzott és az utóbbi részéről tőkével csak részben támogatott eredmény létrehozatalához. Ehhez járul, hogy az 1907: XLV. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdése kifejezetten is kimondja, hogy nem tekinthetők gazdasági cselédeknek egyebek között azok, akik gazdasági teendőkre bizonyos részért szerződnek. Ezzel szemben igaz, hogy a felperes a részen felül konvenciót is kapott, s hogy ezúttal nem a részt, hanem kizárólag a konvenciót igényli. Ez a körülmény azonban a jogviszony lényegén nem változtat, mert szokás ugyan, hogy a részes juhász konvenciót is kapjon, ez azonban — amint az a szerződésből kitűnik, a jelen esetben is — épen arra szolgál, hogy azon a juhász cselédet (bojtárt) tartson, aki az ő saját cselédje és aki a juhokat helyette ellátja. Vagyis a részes juhász a konvenciót épen nem személyes szolgálatért kapja. Már pedig a nem személyes szolgálatért kikötött díjazás a kifejtettek értelmében nyilvánvalóan nem csslédbér. (1930. okt. 18. — 1930. Hb. 32. sz.) A csak konvenciós juhász gazdasági cseléd; Gr. 1930. 305. sz. hat. V. ö. még Gr. 1930. 290. sz. határozattal. 298. 1876: XIII. t.-c. 115. és 119. §§. 8 hónapos és 5 éves gyermekek puszta gondozásának elvállalása — az anya felügye-