Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)
Értékpapír-, fényűzési- és általános forgalmi adó. 133—148. 49 141. 1921: XXXIX. t.-c. 29., 34. §§. Belföldön irodával és raktárral rendelkezőnek és belföldön kereseti tevékenységet folytatónak tekintendő az a külföldi, aki a belföldön árukat bizományi raktáron tart és megbízottja a bizományos útján árukat rendszeresen áruba bocsájt. (2854/1925. P. sz. — 1690. E. H. — Pod. 1930., 3. füzet, 60.) Hasonló határozat: Gr. 1925. 39.; Gr. 1926. 112.; V. ö.: Gr. 1929. 116.; Gr. 1929. 120. 142. 1921: XXXIX. t.-c. 29. §. Az alkalmi egyesülés keretében termelt áruknak a közösség résztvevői által külön-külön, saját cégük alatt történő forgalomba hozatala az alkalmi egyesülés közbeeső áruszállítását nem állapítja meg. (13.607/1927. P. sz. — Pkjt. XI. 231.) V. ö.: Gr. 1928. 137. sz. hat. 143. 1921: XXXIX. t.-c. 30. §. Építési vállalkozó által saját maga részére épített házaknak eladása ingatlan átruházásnak minősül s így ingatlanvagyonátruházási illeték s nem általános forgalmi adó fizetendő. (13.143/1927. P. sz. — 1928. máj. 3. — Pkjt. XII. 59.) 144. 1921: XXXIX. t.-c. 30. §. Helyettesíthető dolog kölcsönadása nem áruszállítási ügylet. (8415/1928. P. sz. — 1928. jún. 14. — Pkjt. XII. 20.) 145. 1921: XXXIX. t.-c. 30., 55. §§. Ha az általános forgalmi adóvisszatérítés iránti kérelmet a forgalmi adó lerovása vagy befizetése után bekövetkezett körülményre alapítják, úgy a hathavi elévülési határidő az adó visszatérítésére igényt adó körülmény bekövetkeztétől számítandó. (11.731/1928. P. sz. — 1693. E. H. — Pod. 1930., 3. füzet, 65.) 146. 1921: XXXIX. t.-c. 31. §. A bizományosnak azt a bevételét, amelyet a megbízóktól általuk megjelölt célra vett át, általános forgalmi adó alá eső bevételnek tekinteni nem lehet. (2303/1928. P. sz. — 1928. ápr. 26. — Pkjt. XI. 230.) 147. 1921: XXXIX. t.-c. 31. §. Őrleménynek a saját mezőgazdasági üzemben állatállomány etetésére való felhasználása általános forgalmi adó alá nem esik. (7340/1928. P. sz. — 1929. okt. 17. — Pkjt. XII. 18.) 148. 1921: XXXIX. t.-c. 31., 33. §§. A paritásos eladásoknál az a fuvarköltség, mely a tényleges feladási állomástól a paritásos állomásig merült fel, az eladót terheli, és így forgalmi adóalapot képez. Kb. A paritásos eladások lényege az, hogy a szerződő felek magában az adásvételi szerződésben a teljesítési helyet, vagyis azt a helyet még meg nem jelölik, hol az eladó az árut a vevőnek átadni, s illetve ahonnét a vevő Döntvénytár. 1931. 4