Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

46 Pénzügyi joy sem, ha a főtelep által kiállított számlák ellenértékét továb­bítás céljából a fié)ktelep is átveszi. Nem változtat ezen az, hogy a főtelep külföldön, a fióktelep pedig belföldön van. (12.627/1926. P. sz. — 1928. febr. 9. — Pkjt. XI. 7.) 61. K. H. Ö. 50. §. V. u. VII. A tényleges jövedelem könyvszerű bizonyításától az adózót elzárni nem szabad. Az ügyvéd a szabályszerűen vezetett pénztárkönyvvel bizonyíthat. Kb. A kereseti adóra vonatkozólag- a panaszos részletes és s/ámszerű bevallást adott. Az elsőfokú kivetés ennek a bevallásnak alapján történt, úgy azonban, hogy a kir. adóhivatal két kiadási tételt nem fogadott el Az adózó fél már felebbezésében felaján­lotta összes ügyvédi könyveinek bemutatását a bevallás tételeinek igazolása céljából. Az adófelszólamlási bizottság azonban — amely előtt a fél megjelent és főkönyvét és segédkönyveit felmutatni kívánta — a könyvbizonyítás mellőzésével becslés útján állapította mesg az adóalapot. Az adófelszólamlási bizottságnak ez az eljárása merőben sza­bálytalan. Eltekintve ugyanis attól, hogy a tényleges jövedelem könyv­szerű bizonyításától az adóköteles felet soha elzárni nem szabad, — adóztatási jogelv, hogy valamely jövedelemforrásból eredő jöve­delmet csak akkor lehet becslés útján megállapítani, ha számszerű adatok rendelkezésre nem állanak, vagy pedig ezek az adatok nem kielégítők, illetve nem bizonyítottak. A 300/925. sz. K. H. Ö. 50. ^-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügyminiszter 30000/925. sz. a. kiadott rendeletének VI. 17. pontja az ügyvédet pénztárkönyv vezetésére kötelezi. Ebből nemcsak a könyv vezetésére vonatkozó kötelezettség, hanem az a jog is következik, hogy az ügyvéd a szabályszerűen vezetett pénz­tár könyv vei bizonyíthat is. Az adófelszólamlási bizottság tehát a könyvbizonyítás elől helytelenül zárkózott el, s ezért a határozatnak a kereseti adóra és az azzal kapcsolatos jövedelemadóra vonatkozó részét hatályon kívül kellett helyezni. (18269/1926. P. sz. — 1926. juri. 8. Pkjt. XI. 8,) 62. K. H. Ö. 26. §. A földfeletti bányászat — kőfejtés — nem tartozik a bányászat körébe. Az ezzel foglalkozó válla­lat adóztatási helyének megállapításánál tehát a K. H. ö. 26. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. Kb. H. község panaszában azt kéri, hogy a G. és S. m-i bejegy­zett cég H. községben levő bányája után az általános keresti adó H. községben vettessék ki.

Next

/
Thumbnails
Contents