Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

41' Köz igazgatási joy természetű. De nem változtat ezen az állásponton az sem, ha megváltási ár megállapítása nem is történt meg, mert a megváltásnak, mint az államot közjogi impériuma alapján illető jogosítványnak gyakorlása az ellenérték mikénti kiegyenlítésétől független. Vagyonváltsági földeket illetőleg iránytadó a pénzügyminiszter úrnak 75.000/1925. P. M. számú rendelete. (17109 1929- F. M. sz. - M K. XLVII. 37.) 54. 1883:XX. t.-c. 2. §. A szőlővel beültetett területek vadászati joga, tekintet nélkül arra, hogy azok be vannak-e kerítve vagy árkolattal körül vannak-e véve, az ingatlantulajdonost illeti meg, aki azt önállóan gyakorolhatja. A m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásban a fél nem képviselheti érdektársait. Kb. Az iratok alapján megállapított tényállás a következő: J. J. m-i lakos, mint az 1-i és az u-i szőllőföldek tulajdonosainak megbízottja, M. megyei város polgármestere előtt eljárást tett folyamatba az iránt, hogy a tulajdonosok összessége, mint kertgazdaság, az imént nevezett szőllőföldek területén a vadászati jogot szabadon gyakorolhassa. A város polgármestere a kérelmet elutasította. Felebbezés folytán a vármegye alispánja a polgármester határozatát megváltoztatta és kimondotta, hogy a szóbanforgó szőllőterületek tulajdonosai a vadászati jogot önállóan gyakorolhatják. A város főpolgármesterének felebbezése folytán a vármegye közigazgatási bizottsága viszont azt mondotta ki, hogy a fenti területek vadászati jogának hasznosítása a várost illeti meg. A panasz ezen határozat ellen irányul és ebben panaszos a szóbanforgó terület önálló vadászati jogának elismerését kéri. Az 1883:XX. t.-e. 2. §-ának 2. pontja — a szőllővel beültetett területek önálló vadászati jogát elismeri. Elismeri pedig tekintet nélkül arra, hogy azok be vannak-e kerítve, avagy árkolattal körül vannak-e véve. Ezért J. J.-nek a tulajdonát képező vagy használata alatt álló szőllővel beültetett területeken, önállóan gyakorolható vadászati jogát meg kellett állapítani. Nem vitás továbbá, hogy a szóbanforgó terület hegyközséget nem képez. Tekintve már most azt, hogy az 1896:XXVI. t.-e. 119. §-a szerint, a közigazgatási bíróság előtt, amennyiben a felek nem személyesen vagy törvényes képviselőjük útján járnak el, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik és így J. J. a többi tulajdonos képviseletében eljárni nem jogosult, ezt a többi szőllőföldtulajdonos nevében beadott panaszt vissza kehett utasítani. (8412/1929. K. sz. — M. K. XLVTII. 15.) 55. 1883sXX. t.-c. 2. §. Önálló vadászterületnek nem minősíthető 200 k. holdon aluli földbirtoknak tulajdonosa, ezt a földbirtokát vagyonközösségben álló másik birtokává] csak