Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

36 Közigazgatási jog K. M. A nagykanizsai m. kir. állami fémipari szakiskolán, valamint a miskolci, szolnoki és debreceni m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolákon szervezett négy féléves építőipari téli tanfolyamokat azok közé a tanfolyamok köé sorozom, amelyek végbizonyítványa munkakönyv váltására és a tanoncviszony megszűnésétől számított, összesen három évi szakbavágó gyakorlati működés beigazolása után a kőműves-, ács vagy kőfaragómesterség önálló űzésére jogosít. (125.670/1930 K. M. sz. — M. K. XLVIL 15.) 45. A kalaposipar és a női divatkalapkészítőipar munkaköre. K. M. Az 1922.-XII. t.-c-be iktatott ipartörvény 15. §-ában nyert felhatalmazás alapján a kalapos- és a női divatkalapkészítő ipar munkakörét a 78.0001923. K. M. sz. rendelet 26. §-ának 6. és 7. bekezdésében foglalt rendelkezések módosításával a következőképpen állapítom meg: A kalaposipar munkakörébe tartozik: fokozatos munkák (gyúrás, pácolás, formázás, préselés, vasalás és staffirozás) útján meleg úton, gépek segítségével, különböző vegyszerek alkalmazásával férfi és női kalapformák (tompok) és ezekből kalapok előállítása. A női divatkalapkészítőipar munkakörébe tartozik: hideg úton, várással, női divatkalapok előállítása, azoknak a mindenkori divat szerint és az egyéni ízlésnek megfelelő díszítése. A női divatkalapkészítőiparos az előző bekezdéssel megállapított munkák végzésénél elkerülhetetlenül szükséges egyszerű gőzölést és vasalást, úgyszintén a fonatokból készült női kalapoknak egyszerű fényezését vagy kész lakkfestékkel hideg xíton való bevonását saját munkakörében végezheti. (125.652/1930. K. M. — B. K. XLVIII. 15.) 48. Gépkocsiknál a hazai gyártmány értelmezése. K M. Általában mind a közszállításoknál, mind pedig a géperejű bérkocsik beszerzésénél a hazai gyártmány alkalmazásához természetszerűleg ragaszkodom. Tekintettel arra a közismert tényre, hogy az automobilok gyártásánál felhasznált egyes alkotórészek oly természetűek, hogy azok Magyarországon egyáltalán nem gyártatnak, vagy csak a nagytömegű gyártással foglalkozó külföldi gyárakban szerezhetők be gazdaságosan, hazai gyártmánynak kell tekintenem azokat az automobilokat is, amelyek nem százszázalék erejéig készültek itthoni anyagokból, itthoni munkások útján. Nem tekinthetem azonban hazai gyártmánynak azokat a gépkocsikat, amelyeknél a felhasznált külföldi anyag ós részek értéke az összes előállítási költségnek jelentékenyebb, nevezetesen