Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Közszolgálati i'imjek. 5—7. 7 verezése céljából megtámadta. Ekkor jobb karján történt sebesülése folytán panaszos csendőrségi szolgálatra alkalmatlanná vált és emiatt nyugdíjaztatott; — újabb felülvizsgálat eredményéhez képes továbbra is nyugállományban hagyatott. A m. kir. belügyminiszter 59.758/1920. sz. ügyirata szerint utóbb arra való utalással, hogy panaszos kincstári vagyon megvédése közben szenvedett sebesülés következtében vált szolgálatképtelenn, megkereste a m. kir. pénzügyminisztert ahhoz való hozzájárulása iránt, hogy panaszos az 1912:LXV. t.-c. 42. 5. bekezdése alapján kedvezményes nyugdíjban részesíttessék. A m. kir. pénzügyminiszter a hozzájárulást csupán azon okból tagadta meg, mert panaszos a 439.567. sz. honvédelmi miniszteri határozat szerint csak „jelenleg" szolgálatképtelen és egy év múlva újból felülvizsgálandó — s azonfelül polgári keresetképteleusége nincsen igazolva. Erre való utalással a m. kir. belügyminiszter panaszosnak kedvezményes nyugdíj iránti kérelmét elutasította. Az e miatt emelt panasznak a bíróság helyt adott, mert tekintettel a m. kir. belügyminiszternek arra — a m. kir. pénzügyminiszter által sem kifogásolt — megállapítására, hogy panaszló kincstári vagyon megvédése közben szenvedett sebesülés következtében vált szolgálatképtelenné, panaszost a kért kedvezményes nyugdíj jogszerűen megilleti, amíg megfelelő állásra el nem helyeztetik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az 1912:LXV. t.-c. 42. §-ának 5. bekezdése, midőn az ott megjelölt állami alkalmazottaknak összjavadalmazásukkal felérő nyugdíjat biztosít, ha mindennemű állami szolgálatra a törvényben említett különleges okból váltak képtelenekké, az állami alkalmaztatás elvesztéséért kíván kárpótlást nyújtani és pedig az összjavadalmazással felérő mértékben. Következik ebből, hogy ezt a kárpótlást az érdekelttől megvonni azon a címen, hogy nem mindennemű állami szolgálatra s nem végleg vált szolgálatképtelenné, törvényszerűen nem lehet, hanem ezt a kárpótlást neki vagy az összjárandóságával felérő nyugdíjban vagy megfelelő más állásra alkalmazással kell nyújtani. E részben nem tehet különbséget, ha a szolgálatképtelenség csak ideiglenes volt is, mert akkor a nyugdíj, habár ideiglenesen, de okszerűen ugyancsak a kedvezményes mértékben lesz a törvény helyes értelme szerint kiadandó. A kedvezményes nyugdíjat a törvény az állami alkalmazás elvesztéséért kárpótlásul állapítván meg, világos, hogy ezt a nyugdíjat azon az alapon, hogy a jogosult megélhetése egyébként nincs kizárva, megtagadni nem lehet. Önként érthetőleg, a kedvezményes nyugdíj nem jár, ha az