Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

402 Kötelmi jog időkben is mind a pénz értékében, mind az ingatlanok értékében mind pedig különösen a pénz értékének az ingatlanok értékéhez való viszonyában olyan nagy változások állottak be, — hogy azokhoz a változásokhoz képest még 2400 pengős kölcsön nyújtása is tetemesen meghaladná azt az összeget, amely összegű kölcsön nyújtására gondolhattak a felek akár az A) és B) alatti okiratok kiállításakor, akár pedig a 37 500 koronának a leolvasásakor. Ezeknél fogva, és mert felperesnek az a felülvizsgálati kérvénybeli álláspontja, hogy a fellebbezési bíróság alperest esetleg kártérítésre kötelezhetőnek tekintvén, és a követelt kölcsönadásra vonatkozó köteleztetés mint visszaéríendő szolgálatásra vonatkozó köteleztetés, kisebb lévén a kártérítésre, tehát vissza nem térítendő szolgáltatásra vonatkozó köteleztetésnél, — a fellebbezési bíróság álláspontjához képest is marasztalandó volt volna az alperes, téves álláspont, — mert a kártérítés meg kölcsön nyújtására való köte leztetés két különböző dolog: felperest felülvizsgálati kérelmével mint alaptalannal el kellett utasítani. (1930. márc. 27. — P. V 4047 1928.) 654. 1326. §. — Haszonkölcsön tartama. — Ingatlanok használatának a szülők által gyermekük részére eszközölt ingyenes átengedése kötelmi jog szempontjából a haszonkölcsön jogviszonyának felel meg. A fennálló jogszabály szerint pedig a haszonkolcsönt abban az esetben, ha tartama másként nincs meghatározva, annyi időre szólónak kell tekinteni, amennyi a haszonkölcsön céljának megfelelő használatra szükséges. Gy. Abból a tényből, hogy a 15 hold használatának átengedése az alperesek házasságra lépése alkalmából és kifejezetten a szülők háztartásából való különválásuk esetére kötelezetetett, — nyilvánvaló a szülőknek az a szerződési akarata, hogy az ingatlanok használatáaak az lperes részére átengedése áltl a házassági terhek viselésének könnyítését célozták arra az időre, amíg alperes a szülők vagyonából egyébként nem íészesül. Minthogy alperes az anya után megfelelő ingatlanokat örökölt; is; minthogy alperest az elhalt atya után is megilleti az örökösödési és kötelesrészhez való jog, amely igényét bejelentése szerint már per útján érvényesíti is; minthogy az apa az 1899. december 6-án kelt házassági szerződésében a leányának átengedett használati jogot csak a saját elhalálozásáig terjedőnek jelentette ki: ezekből arra lehet jogos következtetést vonni, hogy az átengedett ingatlan használat a kitűzött célt csupán az átengedő szülők haláláig szolgálta és alperesek használati joga az apa halálán túlterjedő időre szólónak semmi esetre sem tekinthető. (1928. dec 15. — P. III. 1321 1928.; J. H. III. 1106.)