Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

390 Kötelmi jog 646. 1928:XIL t.-c. 15. §. — Nőtartásdíj átértékelése. — A H. T. 92. §-a értelmében igaz ugyan, hogy az örökösök az örökhagyó feleségének illő tartásáért a hagyaték tiszta jövedelme erejéig felelősséggel tartoznak, — az örökösök felelősségének törvényben szabályozott ez a legszélsőbb mértéke azonban nem jelenti azt, hogy azok a mélyreható hátrányok, amelyek az egyezség megkötése óta beállott gazdasági viszonyok felborulása folytán következtek be, kizárólag csak az egyik félre háríttassanak át. K. Néhai U. B. az 1908. évi február hó 12-én kelt közjegyzői okiratba foglalt egyezségben kijelentette, hogy az alperes ellen a házassági jogról szóló törvény 77. §. a) pontja alapjánházasságbontó pert kíván indítani és megegyezett az alperessel abban, hogy ha az alperes az előzetes visszatérésre megszabott időtartam, vagy a bontó per folyama alatt a bíróság előtt oly aktív vagy passzív magaviseletet tanúsítana, amelyből a házasság fenntartására törekvő és a házasság felbontását megakadályozni iparkodó szándékot kell megállaptíani, úgy U. B. nőtartási kötelezettsége be nem áll, a házasság felbontása esetére azonban az alperesnek haláláig, illetve újbóli férjhezmeneteléig és mindaddig, míg nőtartási igénye más, a törvényen vagy törvényes gyakorlaton alapuló ok miatt meg nem szűnik, havonként előre esedékes 833 korona 33 fillér végleges nőtartási díjat fizet. A kir. törvényszék P. 998/1909. számú ítéletével az egyezkedő felek házasságát a felperes hibájából és vétkessé nyilvánítása mellett a H. T. 77. §. a) pontja alapján jogerősen felbontotta, néhai TI. B. pedig a kikötött járadékot 1926. évi január hó 22-én bekövetkezett haláláig a felperesnek a korona csökkenéséig teljes összegében, majd ezután úgy ő, mint örökösei, az alperesek, devalvált értékben megszakítás nélkül kiszolgáltatták. Az anyagi jog szerint az olyan megállapodás, amelyben valamelyik házasfél arra kötelezi magát, hogy a házasfél által megindítandó házassági per befejezése ellen bizonyos jogvesztés terhével akadályokat gördíteni nem fog, kétségen kívül beleütközik a házassági jogról szóló törvénynek abba az elvébe, amely a házasságnak a közös megegyezés alapján való felbontását kizárja, a szerződés tárgyává tett erkölcstelen cél szolgálatában való együttes közreműködéssel létrejött ilyen megállapodásnak tehát jogi hatása nincs. Ez azonban nem zárja ki, hogy a felek a semmis szerződést önálló ügylettel megerősíthessék, — egymás irányában tehát kötelezettséget vállahatnak annak a jogállapotnak létesítésére, amely fennállana abban az esetben, ha a szerződés kezdettől fogva érvényesen jött volna létre. A tartásdíjnak az örökhagyó által több, mint két évtizeden át történt kiszolgáltatása és annak a felperes részéről történt elfoga-