Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Átértékelés. 640. 385 frankra esett, így a takarékbetétkönyvben kezelt 2600 korona tőke értékenek legnagyobb részét elvesztette, amivel szemben az eladott ingatlan értéke, az akkori pénzértékben kifejezve, megfelelően emelkedett. Ezekből következik, hogy az alperes által, a takarékbetétkönyv útján szolgáltatott érték, csak számszerűleg és névlegesen felelt meg ama szolgáltatás értékének, amelyre alperes az ingatlan ellenértéke fejében felperessel szemben, az adásvételi szerződésben kötelezettséget vállalt. A pénzfizetésre kötelezett adósnak pedig csak oly szolgáltatása tekinthető joghatályos teljesítésnek, amely a kikötött ellenszolgáltatást (ellenértéket) a hitelező tényleges rendelkezése alá bocsátja (átadja), vagy azt valamely törvényes okból, a hitelező részére bírói letétbe helyezi, ezért alapos a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság tévesen tekintette, — felperesnek a szerződéskötés után 8 év múlva átadott. — időközben az alperes birtokában nagyrészben értékét vesztett takarékbetétkönyvvel, a kereseti ingatlan hátralékos vételárát a szerződéskötéskor már kifizetettnek. Az a körülmény ugyanis, hogy felperes a tehermentesítéssel késett, az alperes szerződéses értékszolgáltatására irányuló kötelezettsége terjedelmén változást nem idézett elő, hanem ez csak alperesnek arra adott jogot, hogy felperes ellen annak késedelme folytán, az őt megillető törvényes jogokat érvényesíthesse, de ez a késedelem egymagában felperesnek a kereseti vételárhátralékra és annak átértékelésére vonatkozó igényét el nem enyésztette. II. Az 1928. évi április 1-én életbe lépett 1928. évi XII. t.-c. amely a 38. §-a szerint az eljárás bármely szakában folyamatban levő ügyekben alkalmazást nyer, az ingatlan vételártartozást (2. §.) az átértékelésből nem zárja ki. E törvény 14. "§-ának második bekezdése pedig akként rendelkezik, hogyha a pénztartozás csak részben szűnt meg\ a hátralékos összeget a törvény rendelkezései szerint át lehet értékelni. Minthogy pedig az 1924. évben felperesnek átszolgáltatott betétkönyv, az akkor átértékelten 698.200 koronát kitevő vételárkövetelést nyilvánvalóan csak részben szüntette meg, a hátralékos összegre, a törvénynek az átértékelésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A m. kir. Kúria a törvény 31. ^-ában szabályozott eljárása körében a kereseti 2600 korona vételártartozás átértékelésénél figyelembe vette: a peres felek vagyoni helyzetét, továbbá azt, hogy az ?rtékálló ingatlan alperes birtokában megvan, végül azt, hogy alperes a vételárat már a szerződéskötéskor készen tartotta s hogy felperes a tehermentesítéssel s ezzel kapcsolatosan vételárhátralék követelése érvényesítésével indokolatlanul késedelmeskedett. Eme körülmények méltánylásával, a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt akként osztotta meg a perek felek között, hogy Döntvénytár 1930. or