Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

XXXVI Összefoglaló áttekintés telén verseny (1016). Károsítási szándék hiányában a beszerzési áron aluli árusítás sincs megtiltva (1017). Név azonosság felhasználja nem létező rokonság elhitetésére (1018), versenyvállalattal szerződőkkel szerződésük érvénytelenségének elhitetése (1020) tisztességtelen verseny. Hogy valamely cselekmény ennek minősíthető-e, azt a bíróság állapítja meg (1019). Kárigényhez a gondatlanság is elegendő (1019), a már eltiltott cég használata szándékos cselekménynek minősül (1021). A hirdetett egységárért végzett közönséges szobafestésnek „legújabb divatú mintáról a legmagasabb igényeknek megfelelő" munkául hirdetése szédelgő feldícsérés (1022). A szóvédjegyet nem a védjegyjogosulttól származó áru megjelölésére számlában sem szabad használni (1023). Cégbitorlásnál a bitorló nevét kell elsősorban tisztázni (1024). Cégszöveget a bíró csak annak részére állapíthat meg, aki céget egyáltalán használhat (1024). A hírnévrontást és hitelrontást nemcsak állítással vagy híreszteléssel, hanem más cselekménnyel is el lehet követni (1026.). Szatócsról és pékről azt állítani, hogy halottmosó: hírnévrontás (1027.). Az alkalmazott nem versenytárs s így ellene eltiltást rendszerint nem lehet kérni (1028.). Hírnévrontás villanyszerelő képesítésének hiányát és azt állítani, hogy az általa készített berendezést nem fogják bekapcsolni (1029.). Szabásminta lehet tisztességtelen verseny tárgya. Az emlékezetből tudott címeknek a volt alkalmazott által felhasználása nem ütközik az üzleti tisztességbe (1030.). Részvénytársaságnak a képviselőért való felelőssége a cégjegyzék tartalmától esetleg eltérő valóságos helyzet szerint állapítandó meg (1031.). Az elégtétel iránti igénynek az abbanhagyás iránti kérelem nem előfeltétele (1032). A kereseti igényt valamely jellegzetes megjelölés időleges nem használása nem szünteti meg (1033). A kamarai választott bíróság hatásköre (1034.). Szolgálati jogviszony. A szolgálatadó kötelezettségére a szolgálati viszony megszűnésekori jogszabályokat kell alkalmazni. Fiúméban 1921-ben a magyar jogszabályok voltak hatályban (1035.). A tengeri hajószemélyzet jogviszonyára az 1774. évi Editto és a francia Code de Commerce irányadó (1036.). Az 1910/1920. M. E. sz. r. próbaidőre vonatkozó rendelkezései a kereskedelmi igazgatóra is állanak (1037.). Az id- rendeletet a gyógyszerészsegédre is alkalmazni kell (1038.). A könyvvezető és a levelező munkaköre (1039.). A teherautóvezető, akit útkavicsolási munkához fogadnak fel, nem ipai-ossegéd (1040). — Az üzletvezető azzal sem válik társsá, ha a vállalat terheihez hozzájárul és a nyereségben részesedik (1041.). A nyereségrészesedés biztosítása nem szünteti meg a szolgálatadó jogát az illető üzletág megszüntetéséhez (1042.). Folytatóla-