Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Kereskedelmi törvény XXXI képviseleti jogot úgy is lehel korlátozni, hogy a tag a céget cscik valamelyik cégvezetővel együttesen jegyezheti (897). Ha nincs ikikötve a társaságnak az elhalt tag örökösével való folytatása, .!/ örökösökkel a társaságot hallgatólagosan is tovább lehet folytatni (898). A tag helyébe más tagot csak a cégtagoik megegyezésével lehet léptetni (899). A társaság keletkezésekor már megvolt egyenetlenségek a rövid időre alakult társaságból a tag kizárásának alapjául nem szolgálhatnak (900). Az ügylet megkötésére nem jogosult megrendelésgyüjtő alkalmazott tudomása a tag kilépéséről nem egyenlő a főnöke tudomásával (901). — Részvénytársaság alapszabályába nem lehet oly üzletágat felvenni, amelylyel a társaság az érvényben Lévő jogszabályok szerint nem foglalkozhatik (992). A nyereség kiszámításának és felosztásának módozatait az alapszabályban kell megállapítani (903). A közgyűlési elnök mikénti helyettesítéséről az alapszabályban nem kell rendelkezni (904). A részvényes a szavazati jogát meghatalmazott útján is gyakorolhatja (905). A közgyűlés által megállapított több új cégszöveg közti választás az igazgatóságra bízható (906). Sérti a törvényt az az alapszabályi rendelkezés, hogy a nyereségfelesleg felett a közgyűlés korlátozás nélkül határoz (907). Az összes részvényesek érvényesen megállapodhatnak osztalékelőleg felvételében (908). A közgyűlési határozatot az is megtámadhatja, aki osak a közgyűlés után lett részvényessé (909). A részvényesi minőségnek a per egész tartama alatt meg kell lennie (910). A közgyűlési határozatokat meg lehet támadni azon az alapon, hogy a részvényesek egy csoportja, amelynél a többi részvények el voltaik zálogosítva, az elzálogosított részvények letétbehelyezését a zálogszerződés ellenére megtagadták és ezzel a többi részvényeseknek a közgyűlésen való részvételét megakadályozták (911). Megtámadási ok, hogy a részvénytöbbséget képviselő igazgatóiknak a társasággal szemben fennálló behajtható tartozása a zárszámadásban nincs feltüntetve (912). Az elnöklésre hivatott személynek az a véleménynyilvánítása, hogy valaki a közgyűlésen nem vehet részt, nem tekinthető a közgyűlésen való részvétel megakadályozásának (913). A részvényesi jogok gyakorlását az sem gátolja, ha a részvényes a társaságnak alkalmazottja. Az ilyen részvényes azokat az adatokat is jogosult a közgyűlés elé terjeszteni, amelyek alkalmazotti minőségében jutottak tudomására (914). Kokonüzletágra a részvénytársaság tárgyát egyhangú közgyűlési határozattal ki lehet terjeszteni (915), nem rokonüzletágra áttérés azonban csak új alapítással lehetséges (916). Az igazgatóság díjazása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és nem utalható a végrehajtó bizottság hatáskörébe (917). Ha a vezérigazgató megválasztását és elmozdítását az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja, az igazgatóság részéről történt felmondás nem hatályos (9181. Az igazgatóság tagja mint a társaság kezese a társaságnak