Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Pénzügyi I<;<I X IX lyosságáról a 177. sz. hat., ;i városi illeték kiszabásának a la r>.já ról á 181. és 182. sz. hal., az előzetes illetékfizetés teljesítéséről pedig a 183. sz. hat. tartalmaz döntést. lüeték egyenértékről a 18.1. és 18(i. sz. határozatok szólnak. Okirati illeték: ügyvédi meghatalmazás (188., 197); kereskedelmi levél (190—193., tartozatlanul lerótl illeték visszatérítése a keresztülírás elmaradásánál (187); követelés engedményezése (189); kereskedelmi alkalmazottak felvétele (191): váltóbízfcosítéki okirat (194): biztosítási vétbizonyítvány (195). Törvénykezési illeték alá esik az az ítélet, amellyel a Magyarországtól lecsatolt területen levő törvényszék által hozott bontóítéletnek a mai Magyarország területén való hatálya kimond a tik (201); előkészítő irat és tárgyalási jegyzőkönyv illetéke a fellebbezési eljárásban (198); közbenszóló ítélet illetéke (199—200); igényperben a követelések együttes összege az irányadó (202); pertárgy értéke tartási perben (203); perújítási határozat illetéke (205): perköltség illetéke (207., 209); készpénzben fizetendő illeték (208)egyezségi illeték (210., 220., 221); kereset leszállítás esetében ítéleti illeték (219); szegénységi jog (212., 217); meghatalmazások (214., 215); vagyonjogi igény hiánya (204., 205); bélyegjegyzék vezetésének elmulasztása (213); ítéleti illeték (216) és annak részbeni visszatérítése (211). Beadeániji illeték piacáthelyezése iránti beadvány után (222): dohányárúsítás kiadása iránti kérvény után (223); tévesen kézbesített bírói végzést visszamutató beadvány után (224); büntetés elhalasztása iránti kérvény után (225., 243); iparkihágási ügyben (226); cégbejegyzési ügyekben (239., 240); tévedésből több példányban beadott panasz fölös példányai után (237); felemelt illeték elengedése iránti kérvény után (227); köztartozás telekkönyvi törlésére irányuló beadvány után (228); házadómentesség kimondása iránti kérvény után (229); gyámhatósághoz gyermektartásdíj kiutalása iránti beadvány után (232); bírság törlése iránti kérvényen (230); kényszeregyességi eljárásban hitelezői lakcímet közlő beadvány után (242). Telekkönyvi beadványok illetékének alapjáról szól a 233. sz. határozat. Az egyéb illetékek között a bérleti szerződés (244—246., 251); a szállítási szerződés (254-, 247. 255); ingó adásvételi szerződés (253): tái-sasági szerződés (256); a zálogszerződés (258—262); az örökbefogadási szerződés (267); a vállalkozói szerződés (248., 249); a számla (263); a késedelmi kamat (265); a bizonytalan időre kötött szerződés (250) illetékére; végül a váltóbiztosítéki okirat kedvezményes illetékéről (266) találunk határozatokat. A 268—270. sz. határozatok az illetékbírságról, a 271—275. sz. határozatok pedig adó- és illetékügyekben követendő eljárási szabályokról tartalmaznak rendelkezéseket.