Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

148 Büntetőjog már elszenvedte. Az összbüntetés kiszabása csak akkor van kizárva, ha az elítélt az első büntetését kiállotta, mielőtt a második jogerős ítélet meghozatott volna. Ez az eset pedig ebben az ügyben nincs. — A kir. törvényszéknek ez a tévedése ugyan az elítélt sérelmére szolgált, minthogy azonban a bűnper adatai szerint az elítélt az összbüntetésbe foglalni kívánt mindkét büntetését ez időszerint már teljesen kiállotta, ez a tévedés a m. kir. Kúria részéről nem volt orvosolható. Budapest, 1930. január 8. B. III. 7840/1929. 340. Btk. 104. §. összbüntetés. — Nyolc évi börtönt és öt évi fegyházbüntetést a Kúria 12 évi és 6 havi börtönbüntetésre foglalt össze összbüntetésül. • K. A Btk. 104. §-a, amelynek alapján az adott esetben az összbüntetés kiszabandó azt rendeli, bogy a Btk. VIII. fejezetében előírt anyagi jogszabályok az összbüntetés utólagos kiszabásakor is alkalmazandók. Ez az alkalmazás azonban nem lehet teljes, csak az adott viszonyoknak megfelelő, mert hiszen a Btk. 104. §-a szerint kiszabandó összbüntetés alapja már nem a törvényi büntetési tétel, amely 1—5 évvel emelhető, hanem a bíróság által ítéletileg jogerősen megállapított időtartamú szabadságvesztés büntetések, amelyek nem emelhetők, sőt az összbüntetés fogalmi rendeltetése szerint mérséklendők az egyvégben való kiállás és a büntetési nemek súlya között való különbözet kiegyenlítése céljából. A halmazati szabályok megfelelő alkalmazása mellett, tehát a Btk. 104. §. esetében nem nyer érvényesülést a Btk. 99. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a legsúlyosabb törvényi büntetési tétel alkalmazása és 5 évi emelés esetén például a börtönbüntetés 10 évet meghaladó tartamú nem lehet azért, mert a Btk. különös része törvényi büntetési tétel formában csak 5 évig terjedhető börtönbüntetéseket ír elő, amelyek az 5 évi emeléssel elérik a Btk. 24. ^-ában előírt 10 évi határt, amelyen túl nem mehetnek. Nem nyerhet a 104. §-nál érvényesülést ez a szabály azért, mert a Btk. 104. §-ában bíróilag kiszabott időtartamú és nemű büntetések öszbüntetésbe foglalásáról van szó, ahol a súlypont egy részt azon fekszik, hogy minden büntetést felölelő, egyet sem elengedő összbüntetés állapíttassák meg; másrészt azon van a súlypont, hogy ezen összefoglalásnál a büntetési nemek között lévő súlykülönbözet és az egy végben való kitöltés körülménye arányos mérséklés formájában kifejezésre jusson. Az ezen elvek szemmel tartása mellett kiszabott összbüntetés nemének meghatározásánál a B. 7001—1923. I. E. számú határozat értelmében érvényre jut ugyan a Btk. 101. §-ánaik az a rendelkezése, amely szerint a bűntettekre megállapított szabadságveszté-