Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

122 Hatásköri üyjjek pedig ugyanaz a rendű bírói hatóság, aminő az alapul fekvő határozatot hozta. Következésképen minthogy ellenkező jogszabály nincs, az Országos Földbirtokrendező Bíróság intézkedik. (1930. március 31. — 1929. Hb. 41. sz.) 298. 1928:XLIII. t.-c. 4. §. Ingatlan adásvételi jogügylet hatósági tudomásulvétele tárgyában minden esetben, az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának helyt vagy helyt nem foghatása kérdésében pedig vitás esetekben a végleges döntés joga mindennemű rendes bírósággal szemben az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozik és így e bíróság által törvényes hatáskörében eldöntött kérdések, megfelelően az 1869:TV. t.-c. 1. §-ában kifejezett alkotmánytételnek, más bírói intézkedéssel felül nem bírálható. (1929. okt, 14. — 1929. Hb. 32. sz.) Lásd az 1928. Hb. 28. sz. határozatot: Gr. XXII. 320. Egyéb ügyek. 299. 1894:X1I. t.-c. 102. §.; 1929.XVII. t.-c. A szőlőmívelés érdekeinek előmozdítására alapított hegyközségszerű közösség részéről az egyik állítólagos tag ellen a közös őrzés költségéhez való aránylagos hozzájárulás tárgyában a rendes bíróság hivatott határozni. Hb. A nem vitás tényállás szerinta Sz. sz. kir, város területén az A. Z. kapitányságban működő M. hegyi szőlőgazdaság még olyan időben alakult, amidőn a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894:XIL t.-c. és így tehát annak a hegyközségről szóló 8. fejezete nem volt hatályban. Mind az 1894:XII. t.-c. mind pedig annak a begyközségekről szóló rendelkező fejezetének helyébe lépett 1929. évi XVII. t.-c. a szőlőmívelés érdekeinek előmozdítására alakított hegyközségeket a törvény rendelkezései szerint érdekkörükbe tartozó ügyekben önkormányzati jogkörrel ruházta fel ugyan, amiből folyóan valamint a törvény kifejezett rendelkezései szerint is a hegyközségek a céljaik elérésére szükséges anyagi eszközöket a községi pótadóval egyszerre, sőt esetleg külön is kivethető ós az előbbi esetben közadók módjára közigazgatási úton behajtható, az utóbbi esetben a hegyközségi elöljáróság által is beszedhető járulékokból fedezhetik. A törvény azonban az önkormányzati alapon működő hegyközségek érvényes megalakulását szigorú előfeltételekhez kötötte és kifejezett eltérő átmeneti rendelkezés hiányában csak a szorosan a törvény szabályainak megfelelően szervezett hegyközségek részére biztosította az említett közigazgatási jogi kedvezményeket. A törvény eme intenciójának felel meg a közigazgatási hatáskörre vonatkozó az a rendelkezés (1894:XII. t.-c. 102. §.) is. mely