Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

116 Hatás k ö r i ü g y é />• Hb. A kutató bányászat folytatására jogosultak által az államkincstár részére fizetendő szénjogi térilleték az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok által nálunk hatályában fenntartott bányatörvény XIV. fejezete értelmében a bányaadózásoknak egyik neme, s mint ilyen, kétségenkívül köztartozás azaz közjogi jogviszonyból eredő kötelezettség. Már pedig jogszabály, hogy a közjogi jogviszonyból származó vitás ügyek közvetlenül, azaz főkérdésként csak abban az esetben tartoznak bírói útra, ha azokat törvény vagy más törvényes jogforrás kifejezetten akár a rendes bíróságnak, akár a Közigazgatási Bíróságnak, akár pedig valamely külön bíróságnak a hatáskörébe utalja. Olyan értelmi jogszabály azonban, amely a m. kir. pénzügyminiszterrel szemben a szénjogi térilleték körül felmerülő vitás kérdések elbírálására akár a rendes bíróságnak, akár a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak biztosítana hatáskört, az 1896.-XXVL t.-c. 81. §á-nak II. pontjában, továbbá a 600/1927. P. M. számú rendelet 104. §-ában és az 1911:1. t.-c. 584. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével sincs, mert egyrészt a közigazgatási bírósági törvény idézett helye bányaügyekben csupán az adófelszólamlási bizottság határozatai ellen, a 600/1927. P. M. számú rendelet 104, §-ának 1. e) pontja pedig az illetékek helyessége és jogssága tárgyában általában csupán a pénzügyigazgatóság határozata ellen engedélyez a Közigazgatási Bírósághoz panaszjogot, az idézett rendelethely viszont csak az olyan adókért és illetékekórt való szavatosság kérdésében, amely adók és illetékek törlése iránt a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a Közigazgatási Bírósághoz panasznak egyáltalán helye van. Ámde a jelen esetben alsófokon nem a pénzügyigazgatóság és nem az adófelszólamlási bizottság, hanem az arra illetékes bányakapitányság járt el és így valamint a szénjogi térilleték helyessége és jogossága kérdésében nincs, úgy a szénjogi térilletékért való szavatosság kérdésében sem lehet helye a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz panasznak. Másrészt a polgári perrendtartás említett helye is a különben a bányatörvény különleges szabályai alá eső ügyekben csupán magánjogi vitás kérdésekben engedélyezi az erre illetékesnek kijelölt rendes bíróságok részére a bányabírói hatáskört. Ami ezek után a rendes bíróságnál 176.313/1928. szám alatt folyamatba tett kártérítési pert illeti, ez a per a Közigazgatási Bíróság előtti eljárás tárgyául szolgáló ügytől jogalapjára nézve teljesen különbözik. Az utóbbi helyütt ugyanis szénjogi térilleték törlésére irányult a panaszkérelem. Ezzel szemben a rendes bíróságnál a 176.313/1928. számú perben a kir. kincstár kártérítési kötelezettségének megállapítására ama vagyonjogi felelősség alapján, amely az államkincstárt a közegei által hivatalos eljárás közben a magánosoknak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kár