Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

106 Pénzügyi jog esik 2 százalékos illeték alá. (11522/1928. — 1929. Pod. 3. füzet, 4.) 253. 1920-.XXIV. t.-c. 3. §. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 30ik §-ában foglalt és az ingóságok értékelésére vonatkozó szabály az ingóságok adás-vételére, amely az ezen törvénnyel szabályozott vagyonátruházások körébe nem tartozik, nem alkalmazható, ami kitűnik különösen az említett törvényszakasz 2. bekezdéséből is, amely kifejezetten is csak a hagyatékhoz vagy ajándékhoz tartozó ingó vagyon átértékeléséről rendelkezik, vagyis okiratba foglalt ingó adás-vételnél az illeték alapja a kikötött vételár. (9091/1927. — P. sz. — 1928. márc. 28. — Pkjt. X. 131.) 254. 1920-.XXIV t.-c. 3. §. Nem lehet kiszabás útján érvényesíteni a szállítási szerződési illetéket, a községgel kötött árúszállítási megállapodásról szóló okirat után. (10678/ 1928. P. sz. E. H. — 1929. Pod. 3. füzet 19.) 255. 1920:XXIV. t.-c, 3. §. Szállítási szerződés illetékeért a szálíttató község felelősségét nem lehet megállapítani. (5958/1928. P. sz. — 1928. okt. 31. — Pkjt. X. 127.) 256. 1923:VII. t-t. 80. §. A társasági szerződés illetékéért a jogutód is felelőr. (22353/1926. P. sz. — 1928. jun. 9. — Pkjt. X. 125.) 257. A kőszénre vonatkozó bányajogosítványoknak, vagy azok használatának időleges és ellenszolgáltatás ellenében való átengedése — illetékezés szempontjából — haszonbérleti szerződésnek tekintendő. Kb. Az 1861.-iki országbírói értekezlet határozata alapján, az ideiglenes törvénykezési szabályok VTI. részének a bányaügyekre még érvényben levő rendelkezései és az azokban foglalt eltéresekkel hatályban hagyott osztrák bányatörvény rendelkezései — különösen az ideiglenes törvénykezési szabályok 22. és 19. Vaiban s az osztrák bányatörvény 108. és 109. §-aiban, a kőszénre vonatkozólag kifejezetten is az 1862. szept. 3-án 13622. sz. a. kelt udvari rendelettel helybenhagyott utasítás 1—3. §-aiban s a 2819/888 I. M. sz. a.-i rendelet 1. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések — alapján, kétségtelen, hogy a fenntartott ásványokra vonatkozó bányamívelési jogosítványok, az ingatlan tulajdonjogától elkülönített jogként, akár élők közti jogügylettel, akár örökösödés útján átruházhatók. Már a jogosítványoknak ebből az átruházhatóságából is kö-